A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
83 kategorikus mondatokban kijelenti. Könyve nagy hatásának magyarázatát abban leli, hogy ontológiai (léttani) hátteret próbál nyújtani annak a jelenségnek, amely a legtitokzatosabb és egyben legértékesebb az emberi személy életében. A hangsúlyt az evilágra teszi: a szeretet csodája itt valósul, és minden profánt szentté tesz. Ha egy keresztény ember nem is fogadhatja el Buber minden kijelentését, sokat tanulhat könyvéből, és talán kissé jobban megértheti a felebaráti szeretet és az istenszeretet mély kapcsolatát. OLVASÓINK LEVELEIBŐL „Sajnos, az évek úgy szaladnak, és A Szív újság nem küld ki évente felszólítást az újrafizetésre, mint pl. a kábel-tévé, az adóhivatal stb. így, sajnos, most egyszerre kell fizetnem. De szívesen teszem, mert az újságot szeretem, minden számom megvan hosszú évek óta. Továbbra is az olvasók táborába akarok tartozni.” (British Columbia) ,Megköszönöm A Szív küldött számait. A duplum példányokat elküldtem volt káplánomnak, akit időközben áthelyeztek; megadom új címét. A hitoktatásban is hasznát veszem a lapnak, főleg a nagyobbaknál. Áthurcolkodtunk az új plébániaépületbe. Csak úgy mellesleg: ez volt a 10. költözésem.” (Magyarország) „Nagyon meg vagyunk elégedve a lapjukkal; alig váijuk, hogy megérkezzen, hogy olvassuk. További jó munkát kívánunk.” (British Columbia) ,,Nagy örömömre volt, hogy Kempis Tamásról oly bő információt közölt A Szív. (Vö. 1987, 526.) Régi-régi érdeklődésem teljesült.” (Ontario) „Igen nagy meglepetéssel olvastam levelét, melyben le van fektetve, hogy mely években és mifyen hosszú ideje tartozom A Szív előfizetési díjával. Tessék elhinni, erről nem tudtam, és igen bántott, mert én soha senkinek semmivel nem szeretek tartozni. . . Nagyon köszönöm a bizalmat, hogy mindennek ellenére is rendszeresen elküldte a szép kiállítású és értékes folyóiratot.” (Ohio) ,.Ahogy átfutottam a kiadványban szereplő írásokat, igen jónak és tartalmasnak találtam, és olyan témákról szólnak a közlemények, amelyek érdekelnek is.” ,.Mélységes hálával és köszönettel vagyok, hogy egy idő óta kaphatom, és Édesanyámmal együtt — aki kilencéves plébánosságom ideje alatt végig velem van — olvashatjuk igazán nagyszerűen szerkesztett kiadványukat.” (Magyarország) (Folytatás a 89. oldalon)