A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-12-01 / 12. szám

552 vonatkozóan, anélkül, hogy azok külsőleg ráaggatott törvények len­nének. A hagyományosan nevelt fiatalok is integrálhatják értékrend- szerükbe ezeket a normákat a fenti meggondolások alapján. Ha fia­talok azt kérdezik, hogy „miért tiltja Isten, egyház” ezt vagy azt, ve­gyük észre, hogy ez jogos kérdés, és a fentiek értelmében segítségük­re lehetünk abban, hogy belülről, érett módon fogadják el azokat a szabályokat, amelyek kérdésessé váltak előttük. Miért nem engedi meg az egyház a válást? Ez elsősorban nem jogi kérdés. Arról nem is beszélve, hogy az egyház elsősorban és min­denekelőtt nem a hierarchia, hanem a hívek. Nem azért, mert ők van­nak többségben, hanem azért, mert a „központ" létjogosultságát is a „periféria" adja meg, ha ugyan jogos ez a hasonlat. Különben is, ahogy mondani szokták, nem a válás (különélés) tilos, hanem a második házasság. Miért? Ha elfogadjuk, hogy minden személy „fél ember", kiegészítésre szoruló lény, és ha elfogadjuk, hogy a házasságban kölcsönösen megtalálták egymás kiegészítését, akkor a legnagyobb embertelenség lenne belenyugodni, hogy elveszít­hessék megtalált teljességüket. Ez olyan tragédia lenne, hogy pl. an­nak idején inkább „megérte" elveszteni a katolikus egyház számára az angol birodalmat, de nem lehetett megengedni Vili. Henrik válását. Itt csak megemlíthetjük a megvitatható kérdést, milyen szere­pet játszik a gyermek a válni készülő szülők életében? Arról már so­kat írtak, hogy a gyermeknek milyen törést jelent szülei válása. A for­dítottjáról még nem sok szó esett. A papok, szerzetesek szükségképp félbemaradt emberek? A fent elmondottakból szükségképpen ez következne, ha nem vennénk fi­gyelembe, hogy Isten is személy. Ö csak igazán az. A vele fennálló kapcsolatban is megtalálható a személyi kiegészülés, igaz, nem a meg­szokott úton. Izgalmas kaland külön utakon járni, nem a megszokott, átlagos módon keresni a személyi beteljesülést, de csak azt mondhat­juk: akinek mersze van, hallja meg az erre szóló hívást! Miért szól bele az egyház a családtervezésbe, születésszabályo­zásba? Rossz kérdés, mert az egyházat elsősorban a hívek alkotják és ők nagyon is jogosan beleszólnak ezekbe a kérdésekbe. Ami a hierar­chiát illeti, neki az isteni üzenetet kell képviselnie, akár tetszik, akár nem. Ez az isteni üzenet pedig kizárja, hogy az emberi életről prag­matikusan gondolkozzunk. Soha nem engedhetjük meg magunknak, hogy hasznossági szempontok alapján döntsünk emberi életekről. Ha ezt szabad lenne megtenni, semmi elvi akadálya nem lenne hábo­

Next

/
Thumbnails
Contents