A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-12-01 / 12. szám

549

Fl ATA LÓKNAK

Babos István

TUDNIVALÓK A KERESZTELŐ UTÁN

A keresztség a kezdet, ami kaput nyit az isteni élet felé. Ennek ápolása és megerősítése elsősorban a szülők és keresztszülők és a helyi hívő közösség feladata. Erre vállalkoztak a szülők a pap felszólítására: „Kedves szülők! Nektek, akik gyermeketek számára a kereszt- séget kéritek, kötelességtek lesz úgy nevelni őt, hogy hite szerint éljen. Tartsa meg Isten parancsait: úgy szeresse Istent embertársait, ahogy Krisztus Urunk tanította. Vállaljátok-e ezt a kötelességet?”

„Vállaljuk”, felelték a szülők, és a keresztszülők megígérték segítségüket.

Néhány gyakorlati tanácsot említünk az alábbiakban, jelezve, hogy hogyan váltható aprópénzre ez az ünnepélyes ígéret.

1. A szülőket és környezetünket utánozva tanuljuk meg édes anyanyelvűnket. Ugyanígy a szülők példáját követve sajátítja el a gyermek a hit elemeit. Ezért ne csak oktassák őket a jóra, hanem példájukkal sugározzák feléjük a szeretet, türelem, megbocsátás, egyeneslelkűség, szolgálatkészség és az egész keresztény élet mintaképét. Ne csak tanítsák őket imádkozni, hanem imádkozzanak velük, ne csak küldjék őket a templomba, hanem vigyék őket magukkal.

2. Amint a gyermekek értelme nyiladozni kezd, magyarázzák meg nekik a keresztény szimbólumok értelmét, amelyek a családi otthonban találhatók (szenteltvíztartó, feszület, szentképek), és amelyeket a templomban látnak.

3. Emlékeztessék gyermekeiket keresztény hivatásukra, fölidézve a keresztségben kapott jelet, a keresztet, amit esténként újra és újra a homlokukra rajzolnak.

4. Tudatosítsák bennük, hogy a keresztvetés a szenteltvízzel és a Szentháromság említése a keresztségre utal, arra, hogy mi az Atya gyermekei, a Fiú testvérei és a Szentlélek templomai vagyunk.

5. Születés- és névnap ünneplése alkalmával szakítsanak időt arra, hogy gyermekeikkel elmenjenek misére, vagy legalább