A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám

519 Intő példa Egy ma is akut történelmi tragédia emlékezteti ugyanis őket arra, hogy a hívek érdekét figyelmen kívül hagyó rendezés milyen ve­szélyekkel járhat. A példa a reformáció idejéből való, amikor — az erdélyi püspökség átmeneti megszűnése miatt — a Moldvában élő magyar katolikusok, a mostani moldvai katolikusok ősei, lelkipász­tori gondozás nélkül maradtak. A misszióvá vált területre a Hitterjesz­tési Kongregáció olasz minorita szerzeteseket küldött. A missziós elöljárók jelentései ma is megtalálhatók a vatikáni levéltárban. Az olasz hittérítők nehezebben tudták megtanulni híveik magyar anya­nyelvét, mint a terület hivatalos nyelvét, s ezért többnyire ezen a nyelven folytatták pasztorációs munkájukat is. így vezetődött be Moldvában a katolikusok pasztorálásában a román nyelv. Két évszá­zad múlva, amikor 1844-ben Moldva saját püspököt kapott, első püspöke az akkori missziós elöljáró lett. Az új püspök politikai okok­ból egyszerűen megtiltotta híveinek a magyar nyelv használatát, noha 1866-ban még a misszió magyar és román nyelvű katekizmust adott a kezükbe: ,,Tudnotok kellene, hogy Romániában a román nép nyel­ve a román, és nem is lehet más" — írta a magyar nyelv további használatát kérelmező híveinek. Az évszázados tiltás ellenére 1945 után a demokratikus Groza-kormány — a szükségletnek megfelelő­en — több mint száz magyar nyelvű elemi iskolát létesített ezen a vidéken a magyar gyermekek oktatására. A lelki gondozók által nyelvi megoszlásba vitt csángók sorsa évszázadokra intő példává vált az erdélyiek számára, s ismételten ak­tuális jelentőséget adott az Erdélyben erős magyar kálvinizmus érve­lésének, hogy a református egyház az igazi „magyar vallás": annak nincsen román alternatívája, mint a katolikus vallásnak, s ezért egye­dül ez képes az erdélyi magyarság nemzeti jellegét megőrizni. Az er­délyi katolikus papság komolyan fél attól, hogy a hívek — ha az egyházpolitikai alkudozások következtében veszélyeztetve éreznék nemzeti hagyományaik megőrzését — tömegesen térnek át esetleg a református vallásra. A Szentszék romániai lépéseit feszült érdeklődéssel figyeli a magyar politikai vezetés is. Számára sem kétséges, hogy a magyar kö­zösségeken belül tervezett, s a román kormány által minden irányból szorgalmazott egyházi kétnyelvűség az erdélyi magyarság népi jelle­gét súlyosan veszélyezteti. Az Erdélyből elmenekült katolikus magyarok, akár Ausztriá­ban, akár Magyarországon élnek, az őket gondozó lelkipásztorokkal folytatott beszélgetésekben óvják a Szentszéket attól, hogy az orto­doxiához való közeledés vagy az erdélyi görögkatolikusok helyzeté-

Next

/
Thumbnails
Contents