A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám

512

az évnyitó ünnepélyen fogadta az új növedékeket a nagy családba. A ballagáskor az igazgató a tarisznyát, a szellemi útravaló jelét, az öregdiákok képviselője pedig a vándorbotot, a testvéri támogatás szimbólumát adja át.

1974-ben váratlanul meghalt egy kiváló nevelőnk, Szikra Ferenc. Emlékére Hubbauer Fülöp diákalapítványt tett. A Szikra Fe- renc-emléktábla, amit Asszonyi Tamás készített, találóan jeleníti meg nevelői munkánk értékét: egy fatörzs gyökerei már ki vannak emelve a földből, de a levelei továbbra is élnek. Él tovább és terjed a szegénységet nem nyűgként viselő, barátságot ápoló, embert szolgáló, a jövőbe bizakodóan néző ferences szellem.

Sohase mulasszam el a jót azért, mert amaz úgyis hálátlan maradna érte. E tipikus keresztény fölszólításra bizony kedvetlenek vagyunk. Pedig a Megváltó egész élete elmarad, ha az én hálám hozta

volna a földre. (Prokop Péter, Kavicsdobáló)

Prokop Péter könyvei megrendelhetők a szerzőnél (Prokop Péter, 00151 Roma, Via del Casaletto 481, Italy): az Üdvösségünk c. 18, a Római évek c. 20 és a Kavicsdobáló c. 32 amerikai dollár.