A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám

483

LELKISÉG

DECEMBERI IMASZÁNDÉKOK

ÁLTALÁNOS: . . hogy az Egyháznak a családról szóló tanításai hozzáférhetővé váljanak a lelkipásztorok és a szakemberek odaadása,

valamint a keresztény házaspárok tanúságtétele folytán.

Talán soha máskor annyira, mint néhány esztendeje, a házasság és a család témája nem állt a tudományos kutatás és a nyilvános vita fókuszában. A mai ember új világrendet akar felépíteni, emberi méretekre. Nem torpan meg egyetlen probléma, még a legkényesebb problémák előtt sem. Vita tárgyává teszi, gyakran radikális módon, a társadalom alapjait is.

Sokan azt állítják, hogy olyan helyzetben vagyunk, ahol magával a társadalommal kapcsolatban kell választanunk; s hogy ez az a- lapvető választás megelőzi és irányítja az összes további részleges választásokat, amelyek az ember életében felvetődnek.

Egészen bizonyos, hogy egy ilyen választásban a házasság- és családfogalom meghatározó jellegű. Kapcsolatos ugyanis a természet fogalmával, valamint az emberi lét céljának és alapvető eszközeinek fogalmával. És mert az emberi személy és az emberi társadalom java szorosan összefügg a házastársi és családi közösség kedvező állapotával. (Vö. Gaudium et spes 47.)

Az Egyház, küldetésénél fogva, nem teheti meg, hogy ne vetítse rá — ma ugyanúgy, mint a múltban — ilyen súlyos kérdésekre a keresztény elvek és saját lelkipásztori tevékenysége fényét. A pápák tanítása — különösen 11. János Pál és a 11. vatikáni zsinat tanítása — alátámasztja ezt. 1986 októberében a franciaországi Paray-le-Monial- ban a Szentatya megismételte: „a család mindig az alapsejt, és annak is kell lennie, ahhoz, hogy felépítsük a szeretet civilizációját." Familiaris consortio kezdetű enciklikájának 86. pontjában így ír a pápa: „Szükséges, hogy korunk családjai újra megtalálják az erőt; szükséges, hogy kövessék Krisztust!''

A család a középpontjában áll annak a válságnak és azoknak a viharos lázongásoknak, amelyek a modern társadalmat rengetik, mert a család a társadalom alapvető intézménye, a társadalom szilárd állandóságának és emberi jellegének záloga.