A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-10-01 / 10. szám

457 esnek a különféle ideológiáknak zsákmányul. Én nem akarok mást, csak szeretni s önmagamat másokért adni. Lángra akarom gyújtani a világot, olyan lángra, ami nem ebből a világból való, de közöttünk van, s ezt a lángot nem lehet eloltani. Hát röviden ez volna az én megtérésem története. Nagyon há­lás vagyok az Urnák, amiért az Ö végtelen jóságából nekem, nyomo­rult embernek megadta a hitnek ajándékát. Tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok méltó rá, de nagyon hálás vagyok érte. Én nem ké­rek semmit, csak annyit, hogy szeretném minél előbb elkezdeni ta­nulmányaimat, hisz akkor hamarabb lehetek készen. Számomra most minden nap, hét, hónap veszteség, drága idő, aminek minden perce érték; ne folyjon el hiába. Simándi Ágnes CSUPASZEM KIRÁLYFI Lacinak Vasvillákon lógott az est, messze járt minden hazugság, kétely - Kidomborított az idő, a csend Berobbanásod Csupaszem Királyfi hólavinák zúdulása volt égő melegben, júniusban Azóta gyönge kis kezed növését érzik vállaim, lesz egy rés amikor majd neked kell hordoznod szárnyaim Két krajcár az ára, mégsem fér a házba Kis dobozban száz veszély, piros nyelve sokat ér. Kerek dombon csonteke szánt, holt húzza az elevent. Mi kel ki a száraz fából? Mi az? (Bbsso6b|!/\) (BfnAg) (Ds?d) (|oqou>|arorzseßep e erzs^j.) T

Next

/
Thumbnails
Contents