A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-10-01 / 10. szám

442

sa a nincstelenekkel szemben. „Őrizkedjetek az írástudóktól!. . . Felemésztik az özvegyek házát. .. ezek kapják a legsúlyosabb ítéletet." De a fontosabb tanulság vallási jellegű: a szareptai özvegy is meg az evangéliumi özvegy is teljes mértékben Istenre hagyatkozik (szemben egy olyanfajta életelvvel: „Segíts magadon; akkor nem lesz szükséged Istenre!"); ezért aztán bármilyen gazdasági és társadalmi helyzetben Isten túlcsorduló jóságát tudja maga felett.

Megvan az evangélium krisztológiai jelentése is. Jézus népe főembereinek kendőzetlenül a szemébe mondja képmutatásukat, embertelenségüket. Ezért aztán (hiába csodatevő és fensőbbséges tekintélyű tanító) ellenállást, cselszövést és végül halálos ítéletet von magára. Jézus sorsának alakulását ellenfeleinek a gyűlölete szabja meg. A szentlecke szerint az újszövetség Főpapja „egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt".

Visszatérve az alaptémára, Kierkegaard egy mondásával világíthatjuk meg: „Isten mindent a semmiből teremt, és előbb semmivé teszi azt, amit aztán használni akar."

November 13 - ÉVKÖZI 33. VASÁRNAP

„MARANATHA - URUNK ELJÖN"

A szentmise olvasmányai:

Dán 12,1-3; Zsid 10,11-14.18; Mk 13,24-32.

Tanácstalanná és hitetlenkedővé válunk, amikor apokaliptikus bibliai szöveget olvasunk vagy hallunk. Akár Jézustól, akár a Dániel- könyvből. Nemigen tudjuk összeegyeztetni a világképünkkel, sem az életérzésünkkel.

Jó felfigyelnünk arra, hogy Jézus, mikor a közeledő világvég előjeleiről beszél, ószövetségi idézetekből és reminiszcenciákból szövi mondatait; a várakozás szükségességét viszont teljesen saját szavaival mondja el.

Amikor tehát megrázó természeti jelenségekről beszél, nem feltétlenül valami bekövetkező kozmikus összeomlást vázol fel. Ami bizonyos, az az, hogy az ószövetségi kifejezések nyelvén az emberek félelmének és felajzottságának megrendült élményét mondja el.

A teremtett világban bekövetkezik az Emberfiának eljövetele, amely az evilági történelem lezáródását jelenti. Az emberek majd feltámadnak; az első olvasmány értelmében „némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök kárhozatra".