A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
411 egyenjogúság helyett egyformaságot akarnak. Bosszant, amikor a Bibliát át akarják írni, mert az Istent Atyának szólítja. Mindannyian tudjuk, hogy Isten — bizonyos értelemben — túl van minden emberi kategórián, tehát a nemiségen is. De történelmi tény, hogy a Biblia úgy íródott, hogy Istent Atyának és nem Anyának szólítja. Jézus Krisztus is ezt tette. Miért kell nekünk ,.okosabbnak” lennünk? Az pedig tagadhatatlan, hogy amikor Isten emberré lett, férfivá lett Jézusban, és nem nővé! En azt hiszem, fontos ez a történelmi tény, amikor azt nézzük, hogy Egyházunkban csak férfiakat szentelnek papokká. Természetesen én is úgy hiszem, hogy Egyházunkban és társadalmunkban a nőnek nagyobb szerepet kell adni, minden igazságtalanságot meg kell szüntetni, de nem olyan módon, hogy az a nőiesség kárára menjen. A nő sajátos értékeinek kibontakoztatásával és nem megtagadásával tud kifejlődni, éppen úgy, mint a férfi. Ha a női szentek életéről olvasunk, mennyi nőiességet fedezünk fel bennük! Mennyi nőiesség, női szépség volt a Szűzanyában, Mária Magdolnában, Avilai Szt. Terézben, Kis Terézben és a többi női szentekben! Teilhard de Chardin mondja: — Egyetlen férfi sem tud valamivé lenni nő nélkül, éppen úgy, mint ahogy nem tud fény, oxigén és vitaminok nélkül élni. — Es ez vonatkozik az Úr Jézusra is. Neki is egy nő, a Szűzanya adta az életet, ő táplálta, gondozta őt, ő tanította meg járni, beszélni, bízni és szeretni. Mária női és anyai lelkére és érzéseire szüksége volt Jézusnak, hogy olyan emberré és Megváltóvá legyen, amilyenné lett. En boldog vagyok, hogy nőnek születtem, és nőként élhetem az emberi életet. Várom jelentkezésedet, régi barátsággal ölel Rózái VÉLEMÉNYEK A BECSÜLETRŐL Júliusi számunkban Quo vadis, ifjúság? címmel Kiss Ulrich beszámolt a Pax Romana magyar tagozatának (KMÉM) XXX. kongresszusáról. A kongresz- szus körkérdésére beérkezett válaszokból közlünk néhányat a becsülettel kapcsolatban. A becsület az, ami manapság véleményem szerint igen sokat ér, hisz az ember társas lény, és emberek között mozogni csak becsülete-