A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
406 világot visszavezesse Istenhez, más szóval megváltsa őket. Isten megváltói működése nem valami hajótörés utáni fejvesztett kapkodás, hogy mentse, ami még menthető, hanem terveinek véghezvitele. Krisztusban tárult szemünk elé, mit jelent Isten uralma, és mit jelent Istennek alávetni magunkat. Jézus engedelmes volt, és Isten ezért fölmagasztalta őt, feltámasztotta és felvette magához dicsőségébe. Az embereket és az egész teremtett világot Isten ugyanígy vezeti magához Krisztus és követői által, hogy „a múlandóság szolgai állapotából felszabaduljanak Isten fiainak dicsőséges szabadságára” (Róm 8,21). Krisztus királysága a szeretet kiterjesztése az egész világra. Ezt a feladatot kapja az újonnan megkeresztelt személy. (Olvassuk el erről a II. vatikáni zsinat Egyházról szóló konstitúciójának 2. és 7. fejezetét.) 2. A fehér ruha átadása Szent Máté (17,1—9) írja le, hogy Jézus még földi életében megmutatta isteni voltát tanítványainak. Elváltozott előttük színében és foghatóvá tette tanítványai előtt, hogy mi lakik benne. Ezt a belső életet kaptuk a keresztségben, amely vakító szépségben ragyog hitbeli látásunk előtt. Ennek jelképe a fehér ruha. A szülők és a keresztszülők (az egész közösség) feladata a gyermeknek segítségére lenni, hogy a fehér ruhát megőrizze eredeti szépségében. (Ajánlatos, hogy az édesanya, esetleg a keresztanya segítségével varrja meg a könnyen föladható jelképes ruhát.) A keresztszülők állandó segítőkészségét jelzi az is, hogy a keresztanya tegye rá vagy adja föl a ruhát a gyermekre a keresztelő végén. 3. Az égő gyertya átadása ,,Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12). Ezt a világosságot viszik tovább Krisztus követői. „Ti vagytok a világ világossága” — mondotta a Mester tanítványainak (Mt 5,14). A keresztelő pap a húsvéti gyertyát odanyújtva ezt mondja: „Vedd Krisztus világosságát.” A húsvéti gyertyáról gyújtja meg az újonnan keresztelt gyertyáját az édesapa vagy a keresztapa. Nagyszombaton éjjel, amikor minden fény kialszik a templomban, az egyetlen húsvéti gyertya fénye jól látható, de nem tölti be az egész templomot. Amikor azonban az egyetlen fényforrásból minden hívő meggyújtja gyertyáját, a fény betölti a templomot, és mindenki arca láthatóvá válik a mellette álló számára. Gyönyörű jelképe ez annak, hogy Krisztusból kiindulva, az ő fényét hordozva ismerjük fel egymásban a testvért és az egyháznak, Isten né