A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-08-01 / 8. szám

384 Bár Afrika népességének csak 13%-a katolikus, a katolikusok számának egy év alatti 3554000-es növekedése a kontinensen két millióval több, mint a növekedés együttvéve Euró­pában, Ázsiában és Óceániá­ban. A 200 000 afrikai kate- kéta a világ összes hitoktatójának a két­harmada; a papok, a szerzetesek, a sze- minaristák és novíciusok növekedési aránya pedig magasabb, mint Európá­ban, Amerikában és Óceániában, csak Ázsia múlja fölül. Tava lay 379 papot szenteltek Afrikában, a szeminaristák összlétszáma 2 399 volt. Minden 4 024 katolikusra jut egy pap. Az Afrikában dúló háborúk a papokat és a szerzete­seket is tizedelik, Angolában pl. 65-en haltak meg. Néhány muzulmán ország­ban (pl. Nigériában és Egyiptomban) nehezedett a keresztények helyzete, Burundiban viszont megszűnt a katoli­kusok üldözése. • A neves protestáns teológus, Max Thurian, a francia Taizé ökumenikus közösségének tagja katali­zált, és a volt nápolyi érsek, Ursi bíbo­ros pappá szentelte. Mindez 1987-ben történt, de ökumenikus okokból eddig nem hozták nyilvánosságra. Max Thu­rian 1921-ben született, a taizéi közös­ség tagjává egész életre 1949-ben köte­lezte el magát. A közösség alapítóját és vezetőjét, a Rómával nagyon jó kapcso­latokat tartó protestáns lelkészt, Roger testvért megfigyelőként elkísérte a II. vatikáni zsinatra. Aktívan vett részt az Egyházak Ökumenikus Tanácsának munkájában. Könyveket írt Szűz Mári­áról, az oltáriszentségről, a bűnbánat szentségéről, a házasságról és a cölibá­tusról. A taizéi protestáns közösségnek külön római engedéllyel katolikus pa­pok és világiak is tagjai a hatvanas évek eleje óta. • Sok kommentár kísérte azt a tényt, hogy a pápa Hong Kong püspökét, Wu Cheng-csungot nevezte ki bíborossá. A kínai egyház megfigye­lői a Vatikán és Kína közti kapcsolat javulásának lehetőségét emlegették. A tajvani egyház és a diplomaták örömük­nek adtak hangot az ese­ménnyel kapcsolatban. A Hong Kongban élő ma­gyar jezsuita, Ladányi László, aki a China News Analysis alapítója volt, és a kiadvány 30 évi szerkesztésétől nem­rég vonult vissza, a nemzetközi hírügy­nökségeknek így nyütközött: egy Hong Kong-i bíboros kinevezése volt az egyet­len jó lehetőség; egy tajvani püspök ki­nevezése a Vatikán és a Kína közti kap­csolatok romlását hozhatta volna, egy Kínában élő püspök kinevezése pedig annak bebörtönzését. • Azok az egye­sült államokbeli katolikusok, akik kö­vetik püspökeik magatartását a közélet terén, politikailag otthontalanok a na­gyobb pártokban, nyilatkozta John L. Carr; az USA püspöki karának titkára a Társadalmi Fejlődés és Világbéke ne­vű szervezetben. Alapelvük - az em­ber személyiségének hangsúlyozása - alapján a püspökök a meg nem szüle­tettek és a szegények védelmében is szót emelnek. A republikánusok az ab­ortuszról ugyan beszélnek, de a szegé­nyekről nem, a demokraták pedig for­dítva. És ugyanakkor akik beszélnek valamelyik problémáról, nem biztos, hogy tesznek is valamit az ügyért. • A mexikói püspökök konferenciája nemrég pásztorlevélben kárhoztatta az illegális kábító szer-kereskedelmet és annak forrásait: a szegénységet, a kábí­tószer-kereskedők és a mexikói kor­mányhivatalnokok összejátszását és az Egyesült Államokban virágzó kábító­szer-feketepiacot. A levél nagy aggoda­lommal említi a kábítószerekkel kap­csolatban növekvő problémát, és hogy Mexikó az Egyesült Államok meg La­tin-Amerika közt a kábítószer-kereske­INNEN-ONNAN

Next

/
Thumbnails
Contents