A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-08-01 / 8. szám
352 1916 elején közölte tervét néhány kiszemelt leánnyal,akik nagy lelkesedéssel karolták fel az eszmét. P. Bíró a Jézus Szíve Szövetség keretén belül igyekezett megszervezni az új társaságot. Eleinte Magyarország Fogadalmas Leányainak hívta őket, mivel azonban ez a név a programnak csak egyik pontját fejezte ki, azért Jézus Szíve P. Bíró az alapító tagokkal Népleányai Társaságnak nevezte el az intézményt. Ez kifejezi hivatásának egész lényegét: maradék nélkül Jézus Szívéé a társaság, tagjai teljesen Jézus Szíve népéért élnek, és egészen Jézus földi életének programját iparkodnak a modern időknek megfelelően megvalósítani a nép szolgálatában. Égető kérdés volt, hogy egyházi intézmény legyen-e a Társaság. P. Bíró kezdettől fogva látta, hogy a tagok a három evangéliumi tanács: szegénység, tisztaság, engedelmesség szerint kell, hogy éljenek. De nehéznek bizonyult a program és a népleányok sajátos hivatásának összeegyeztetése az egyházi intézményekre vonatkozó előírásokkal. Főleg a közvetítő kereskedelemmel való foglalkozás jelentett problémát. P. Bíró semmiképpen sem akart lemondani erről a munka- területről. Végül P. Tomcsányival, a kiváló egyházjogásszal megtanácskozva a dolgot úgy gondolták megoldani a kérdést, hogy a tagok a szerzetesi fogadalom helyett hűségesküvel kötelezik el magukat az evangéliumi tanácsok szerinti életre. A végleges megoldást azonban az 1918-ban kiadott új Egyházi Törvénykönyv hozta, melynek 673. cikkelye hivatalosan egyházi intézményei sorába fogadja az evangé
