A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-08-01 / 8. szám
337 Szentatyánk, II. János Pál pápa 1987. november 13-án, a magyar püspökök hivatalos látogatása alkalmával beszédében így szólt első szent királyunkról: „1988-ban lesz Szent István király halálának 950. évfordulója. Az ő nagy személyisége, bölcsessége, gondoskodása, Péter széke iránti ragaszkodása, főként pedig gyermeki szeretete Isten Anyja iránt legyen számotokra példa és vigasztalás.” A magyar katolikus egyház ebben a szellemben ünnepli az országalapító szent király halálának 950. jubileumát, akinek élete a századok folyamán összeforrt a magyarság életével. Személye „példa és vigasztalás” a mai magyaroknak is, éljenek határainkon belül vagy kívül. Szentatyánk szavaira utalva arra is emlékeznünk kell, hogy lelkületét kiemelkedően jellemezte „gyermeki szeretete Isten Anyja iránt”. Apostoli buzgósága formálta meg a magyar kereszténységben a máriás lelkiségetés bizalommal ajánlotta országunkat a Boldogasszony pártfogásába. Ennek a ténynek különös jelentőséget ad, hogy jubileumunk akkor történik, amikor katolikus Egyházunk az egész világon Mária-évet ünnepel. A jubileum kiemelkedő eseménye a Szent Jobb országjárása. Nemzeti ereklyénk eljut minden székesegyházba és a pannonhalmi bazilikába. Híveink közel juthatnak ahhoz a Szent Jobbhoz, amely gyakran kulcsolódott imára, segítette a rászorulót, felemelte az elesettet; ez a kéz ajánlotta fel országunkat és népünket a Boldogasszony pártfogásába. A Magyarok Nagyasszonya és Szent István király pártfogása kísérje a jubileumi megemlékezést, hogy magyar népünk erősödjék Krisztus ismeretében, Egyházunk közösségéhez való hűségében! (Paskai László prímás, esztergomi érseknek Esztergomban 1988. január 19-én elhangzott beszédéből.)
