A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
320 A lille-i nagy napok sikere után a nemzetközi kongresszusok természetszerűleg jobbadán Franciaországban gyűltek össze. (Avignon és Lüttich.) XI. Pius pápa már 1936 novemberében beleegyezett, hogy az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten rendezteti meg, s erről 1936. november 30-án, Szent András ünnepén megjelentek Magyarország bíboros hercegprímásának az egész magyar nemzethez szóló plakátjai. A budapesti Eucharisztikus Kongresszus diadala el sem képzelhető ama munka nélkül, amely sok évvel azelőtt indult meg a katolikus gondolat diadaláért. Hogy ezt a világünnepséget, amelyért minden ország epekedik, éppen ez a szerény kis ország kapta meg, az kettős ok eredménye. Az egyik ok Szent István király centenáriuma, a másik pedig a magyar hercegprímás tekintélye és munkája. A kihirdetés napja csak kezdete volt az egész országot átjáró hatalmas lelki áradásnak. Az eucharisztikus előkészítő év idejére Magyarország összes katolikus szervezetei valóságos eucharisztikus hálózattá alakultak át, mindenekelőtt maga az Actio Catholica. A magyar papságot szent hevület ragadta magával, s eddig még sohasem látott buzgalommal és leleményességgel úgy vezette a misz- sziók és triduumok hadjáratát, hogy édes gyümölcsét megérlelhette az élet legmostohább rétegeiben is. Ilyen előzmények után történt a központi iroda felállítása, a vezérlő szempontok leszögezése. A kongresszus fővédnökségét a kormányzó felesége vállalta el. A magyar katolicizmus egyetlen eseménye sem állította még a magyar katolicizmus szervezeteit olyan feladatok elé, mint ez a kongresszus. Egyszerre és ugyanazon vonatkozásban volt szó hitéleti szervező munkáról, lelki propagandáról, utazási, építkezési, világítási, közlekedési, elszállásolási, élelmezési, forgalmi kérdések bonyolult lehetőségeiről, az egész világot elborító levelezésről, s a tömegek közt való propagandamunkáról, utazási ügyek megszervezéséről, idegen államok külpolitikai hivatalaival és világutazási szervezetek irodáival való tárgyalásról. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar püspöki karnak, a hivatalos magyar állam egész apparátusának, az Előkészítő Főbizottság Elnökségeinek és Bizottságainak s a Kongresszusi Irodájának munkáján túl az egész ország dolgozott a kongresszusért. Budapesten 56 hivatalt,74 gyárat, összesen tehát 130 testületet szervezett meg a Kongresszusra a Csoportbizottság, 152 triduumon
