A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

315

A káplán elhallgat, látszik, hogy most esze ágában sincs tréfálni. Csend van, csak Rózsika fészkelődik ide-oda, míg végre megszólal:

— És van ilyen valami — vagy valaki?

— Kell lennie! Különben értelmetlen az egész.

— És mi volna az?

— Inkább úgy kérdezze, hogy ki. . . Az Isten az — hullanak súlyosan a káplán szavai.

— És ő ilyen ... ilyen boldogításra képes?

— Ilyennek kell lennie.

— Igen, tudom, azt mondják: majd odaát boldogít. A mennyországban! De én már itt is boldog akarok lenni!

— Itt is boldogít!

— Igazán szeretném tudni, hogy hogyan? Mindenféle vallási parancsokat kell betartani? Az magának boldogság?

— Csak nem képzeli, hogy a kereszténység gittegylet, ahol az egyleti szabályokat be kell tartani, és a tagdíjat be kell fizetni és kész? Hát az ilyesmi tényleg nem nagyon boldogítana! A kereszténység nem szabályok rendszere, hanem élet! Az éltető Isten ereje ott lüktet a pilisi erdőkben és a faluvégi bogáncsban is. Hát akkor az élő embert másképpen akarná csodálatossá tenni?! Külsőleges szabályokkal? Nem inkább belső éltető erővel?

(Folytatjuk.)

TUDOD-E...?

1. Hogy nevezzük a valamely kemény tárggyal kőbe vagy vakolatba karcolt feliratokat? Az ókeresztény korból több ilyen maradt ránk: részint temetés alkalmával a hozzátartozók által a sír friss vakolatába karcolt jókívánatok, részint a zarándokok karcolványai; gyakran rövid fohászimákat tartalmaznak, leginkább a vértanúkhoz szóló könyörgéseket. A kutatókat többször ezek vezették nevezetesebb vértanúk sírjának feltárásához.

2. A második világháború után mikor államosították Magyarországon az egyházi iskolákat?

3. Mit jelképez a horgony, a legrégibb ókeresztény jelképek egyike, amit a nem keresztények is használtak?

4. Mikor lett önálló a magyar jezsuita provincia?

5. Mikor dt Hild József építész, akinek fő műve az egri székesegyház

volt?

6. Ki és mikor alapította a Magyar Kultúra c. folyóiratot?

(A válaszok a 324. oldalon)