A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
270 A politikai élet viszontagságai, az országhatárok gyakori eltolódásai (főleg a 18,, 19., 20. században) erősen befolyásolták a vallási hovatartozást is, főleg Ukrajnában és Fehéroroszországban: orosz fennhatóság az ortodoxoknak, iengyel fennhatóság a katolikusoknak biztosított kedvezőbb helyzetet. A cári uralom ellen nemegyszer fellázadtak ortodox csoportok is. A Szovjetunióban főleg üldözés és elnyomás várta a kereszténység minden felekezetét. Ez a katolikusok számára különösen keserves volt Ukrajnában a második világháború után. Az orosz ortodoxok üldözését Sztálin akkor enyhítette bizonyos mértékig, amikor a második világháborúban rájuk is szüksége volt. Hruscsov idején újabb elnyomási hullám érte a moszkvai pátriárkái egyházat. ☆ ☆ ☆ Lehetetlen pár szóval kellően kidomborítani több jelentős nép ezeréves történetének minden gazdagságát. Mint II. János Pál pápa kiemeli Euntes in mundum enciklikájában (88.1.25), 988-ban Isten kifürkészhetetlen döntéséből Rusz népei számára elérkezett „az idők teljessége”; az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében történt megke- reszteléssel az isteni élet áramlása indult el bennük. Már utaltunk arra, amit a kereszténység a keleti szlávok nemzeti fejlődésében, művelődésében, irodalmában, művészetében, lelkiségében jelentett. Fenti összefoglalásunk elsősorban politikai és egyházpolitikai jellegű; aligha is lehetne más. Az érem másik, sokkal lényegesebb oldalára éppen csak utalni lehet: ezer éven keresztül embermilliók életének a velejét jelentette az, hogy hisznek az üdvözítő Istenben, törvényei szerint igyekeznek élni, egyházközösséget alkotnak, és napról napra a pompás bizánci liturgia szláv változatával tisztelik Istent, fogadják életükbe kegyelmét. ESZTERGOMI BOLDOG ÖZSÉB Az 1200-as évek elején született Esztergomban. Már gyermekkorában kitűnt társai közül. Aki csak ismerte, csodálta vallásosságát és tudását. Sokat virrasztóit, és minden idejét istentiszteletre, zsolozsmára, elmélkedésre vagy a tanulásra használta. Néha beszélt az embereknek arról a bölcsességről, mellyel megnyerhetik Isten tetszését. Miután érdemeiért korán esztergomi kanonoknak nevezték ki, a sok dicséret és erény között vendégszeretetével tűnt ki. Ezért a hegyek között szétszórtan élő remeték gyakran keresték föl otthonában, hogy vesszőből font kosaraikat kenyérre cseréljék el.
