A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

255

MÚLT ÉS JELEM

Németh Zsuzsa

P. BÍRÓ FERENC S.J. (1869-1938)

VI.

Jézus Szívének követése a Szent Ignác-i lelkigyakorlatok szellemében

( Folytatás)

P. Bíró különös jelentőséget tulajdonított az Úr Jézus rejtett életének. Hiszen kevés embert szólít a jó Isten gondviselő szeretete a nyilvános apostoli életre — mint ahogy az Úr is csak néhányat hívott tanítványai, követői közül erre az életútra. Az emberek döntő többsége a názáreti rejtett életre hivatott, ilyen körülmények között kell mintáznia örök Példaképét.

A Szentírás keveset szól Jézus názáreti életéről. Azt megtudjuk belőle, hogy a Szent Család betartotta a zsidó vallási előírásokat, imákat, ünnepeket. — A gyermek előtt ott állt a példa: „engedelmes volt nekik”. Az emberi sorsot értünk vállaló Isten engedelmeskedik édesanyjának, nevelőatyjának, akik szent emberek voltak, de mégiscsak teremtmények. - S az, hogy a 12 éves korában a törvény szerint már felnőtt Jézus „bölcsességben és kedvességben növekedett Isten és emberek előtt” — arról beszél, hogy a korabeli kisváros társadalmi-közösségi életébe is bekapcsolódott. — Jézust mint „az ács fiát” ismerték, nevelőapja mellett dolgozott, s Szent József halála után bizonyára folytatta ezt a mesterséget, hogy megszerezze a mindennapi kenyeret magának és Édesanyjának. Nem vonatkozott ez a munka közvetlenül Isten dicsőségére. Nem követelt különös lelki képességet sem. ,,S a végtelen fölséges Isten Fia, a végtelen Úr és Intelligencia ebben a munkában tölt el 30 évet — nagy örömmel, boldogsággal, megelégedéssel és nagy komolysággal, mint aki tudja, hogy habár külső forma szerint szinte semmit sem tesz, de valójában új világot alapoz meg.” Mennyei Atyja 30 éven át ezt az életet kívánta tőle, tehát ez volt a legjobb, legnagyobb, amit tehetett. Mielőtt szóval hirdette