A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
237 musnak" minősítené. S itt mellesleg hadd jegyezzem meg, hogy az utóbbi évszázadok egyik igazán komoly diadala az az érték, amelyet ennek a szónak szereztünk. Évenként az emberek ezreit mentjük meg vele a mértékletességtől, a józanságtól és tiszta élettől. Előbb vagy utóbb azonban feltétlen nyilvánvalóvá válik előtte új barátainak igazi természete, s taktikádat akkor gondozottad intelligenciájához kell alkalmaznod. Ha elég nagy bolond, akkor elérheted azt, hogy barátainak jellemét csak távollétükben lássa világosan. Jelenlétük felhasználható arra, hogy elsöpörjön benne minden bírálatot. Ha ez sikerül, rá lehet venni arra, hogy, amint már ezt sok embernél hosszú időn keresztül láttam, kettős életet éljen. Nemcsak látszólag, hanem valóságosan is más és más ember lesz mindegyik körben, ahol megfordul. Ha ez nem sikerül, van még egy ravaszabb és mulatságosabb módszer is. El lehet érni nála, hogy kettős életének ellentmondását még élvezze is. Ezt hiúságának kihasználásával lehet elérni. Mulattatni fogja őt az a gondolat, hogy vasárnap ott térdel a templomban a fűszeres mellett, akinek halvány sejtelme sincs arról a magas műveltségű, csúfolódó világról, amelyben ő szombat este forgolódott. Másrészt még jobban fogja élvezni a kávé melletti illetlen és istenkáromló társalgást ezekkel a csodálatos barátaival, ha arra gondol, hogy ő egy „sokkal mélyebb és szellemibb'' világot is rejt a szíve mélyén, amelyből ezek a barátai nem értenek semmit. Érted, ugye, a trükköt: Egyik oldalon a világi barátaival érintkezik, másik oldalon a fűszeressel, ő pedig a teljesen kiegyensúlyozott, sokoldalú ember, aki átlát mindnyájukon, és felülmúlja valamennyit. így, míg legalább két embercsoport állandó elárulója — szégyen helyett titokban állandó önelégültséget fog érezni. Végül, ha minden más kísérlet kudarcot vall, ráveheted, hogy lelkiismerete ellenére is tartsa fenn új ismeretségét azon az alapon, hogy valamilyen meghatározatlan módon jót tesz ezekkel az emberekkel, pusztán azzal, hogy megissza az italt velük, nevet a vicceiken, s ha ezt nem csinálná tovább, az „prűdség", „türelmetlenség" és természetesen ,,puritanizmus" lenne. Közben magától értetődően gondolkodnod kell arról, hogy ezen új fejlemény következtében jobban költekezzék, mint ahogyan megengedhetné magának, és hanyagolja el a munkáját, meg az anyját. Anyjának féltékenysége és ijedelme, valamint az ő növekvő hűvössége vagy durvasága felbecsülhetetlen értékű lesz a házi feszültség növelésében. Szerető nagybátyád: Csűr-Csavar AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA