A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
KÉT NYILATKOZAT AZ ÉLET VÉDELMÉBEN Mint az egész világban mindenütt, az észak-amerikai kontinensen is — ahol olvasóink relatív többsége él — az abortusz egyre súlyosabb problémává válik. Kanadában ez év januárjában a Legfelső Bíróság hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely szabályozta a magzatelhajtás törvényes megengedhet őségét, és ezzel bizonytalan időre korlátlan szabadságot és fejetlenséget teremtett ezen a területen. Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága pedig már 1973-ban úgy döntött, hogy az abortuszhoz a nőnek joga van. 1988. január 17-én Ronald Reagan elnök nyilatkozatot tett közzé. Ebből fordítjuk a következő részleteket. 233 A legutóbbi 15 évben, a Legfelső Bíróságnak a Roe vs Wade ügyben hozott döntése óta, Amerika megnemszületettjeit megfosztották az élethez való joguktól. Az elmúlt másfél évtizedben ez a döntés tragikus és kimondhatatlan hatásokat eredményezett: huszonkétmillió gyermek életének elvesztése a születés előtt; számtalan nő és leány szorultsága és gyötrelme, akiket belehajszoltak az abortuszba; az emberi személy iránti tiszteletnek és az emberi élet szentségének elsekélyesedése. Azt mondják, hogy nem szabad „ráerőszakolnunk erkölcsi felfogásunkat” azokra, akik lehetővé akaiják tenni a gyermekek életének születés előtti elvételét, vagy abban részt kívánnak venni; viszont senki sem nevezi „erkölcsi felfogásunk ráerőszakolásá- nak”, ha tiltjuk az élet elvételét az ember megszületése után. Azt is mondják, hogy létezik olyan ,jog”, amely szerint a meg nem született gyermekek életének véget lehet vetni; viszont senki sem tudja megmagyarázni, hogyan létezhet ilyen jog, határozott ellentmondásban minden egyes személynek az élethez való alapvető jogával. Az élethez való jog egyenlőképpen megilleti az anyaméhben élő kisgyermeket, a terheltséggel született kisgyermeket, az öregeket és a betegeket. Az, hogy 15 éven keresztül gyilkoltuk a megnemszületetteket, nem semmisíti meg ezt a jogot, és a gyilkosságok nagy száma sem semmisítheti meg soha. Az élethez való elidegeníthetetlen jogot nemcsak a Függetlenségi Nyilatkozatban találjuk meg, hanem az Alkotmányban is, amelynek meg-
