A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
221 (Folytatás a 212. lapról.) ciai és gazdasági kapcsolatok megszakítására. Bár az egyház továbbra sem volt hajlandó lemondani a pápa lelki vezetőszerepének tiszteletben tartásáról, a hatóságok mégis azt a hamis hírt közölték, hogy a katolikus egyház szakított Rómával. A kormány azt az ígéretét sem tartotta meg, hogy ismét megnyitja a szemináriumokat és egyes templomokat, illetve továbbra sem tette lehetővé a gyermekek hitoktatását. Időközben Róma beleegyezésével 4 új címzetes püspököt szenteltek fel, egyikük titokban mintegy 10 volt szeminaristát szentelt pappá. 1958 és 1965 között az albán kormány még elszántabban folytatta a vallásüldözést. Számos papot, szerzetest lőttek agyon vagy zártak munkatáborba. A püspököket kínozták, arra kényszerítették őket, hogy az utcát tisztítsák ezzel a felirattal nyakukban: bűnözött a nép ellen. 1959 áprilisában két papot és öt világi hívőt ítélt halálra egy muzulmánokból álló bíróság azzal a váddal, hogy titkos felvilágosításokat szolgáltattak ki Jugoszláviának. A végső csapást 1967-ben mérték a vallásokra. Enver Hodzsa február 2-i beszédében arra szólította fel az albán ifjúságot, hogy folytasson küzdelmet a vallásos babona ellen; november 22-én pedig a kormány határozatot szavazott meg, amely törvényesítette az egyház és az állam közötti kapcsolatok gyökeres megszakítását, illetve szigorúan betiltotta a vallásos szertartásokat. A fiatalok körében vallás- ellenes hadjáratot indítottak; egy éven belül 2169 mecsetet és templomot - közöttük 327 katolikus templomot - vandál módon elpusztítottak, bezártak vagy világi célokra — szórakozóhellyé, munkáslakásokká, sportközponttá, rendőrségi irodává — alakítottak át. Egyedül az ortodox templomokat hagyták érintetlenül, idegenforgalmi értékükre való tekintettel; ezeket ma is múzeumként lehet látogatni. A 70-es években számos olyan hír szivárgott ki nyugatra, hogy papokat, püspököket kivégeztek vagy életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, mert titokban szentmisét mutattak be vagy gyermekeket kereszteltek meg. Ma becslések szerint mintegy 30 katolikus pap van koncentrációs táborban. A világi hívekről, ortodoxokról, muzulmán vallásúakról nincsenek adatok; de feltehetőleg hatezren sínylődnek munkatáborokban hitük miatt. A vallásüldözést az élet minden területére kiterjeszették. 1975-ben olyan határozatot hoztak, amely az állampolgárokat az állam ideológiai és erkölcsi modelljének követésére kötelezte, a keresztény neveket betiltotta. Egy újabb rendelet a muzulmán
