A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

1 Mit jelent: világi keresztény? A világi híveknek olyan méltóságuk van, mely közös a papi rend tagjaival, a férfi és női szerzetesekkel; valamennyien együtt alkotnak egyetlen népet, mely az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységében gyűlt össze. Ez a méltóság a keresztségből jön; a keresztség által a személy beletestesül Krisztusba, az Egyház közösségébe, és szent életre kap meghívást. Az, aki felveszi a keresztséget, a bérmálást és az Eucharisz- tiát, arra kötelezi el magát, hogy Krisztust követi, és hogy tanúságot tesz róla egész életében, főleg foglalkozásában. Ezen a személyes és közösségi úton a Szentlélek ajándékai, melyeket Isten kioszt kinek- kinek az összesek javára, fontos szerepet játszanak. A világi hívek nagy többsége Krisztus tanítványaként él főleg az úgynevezett,, világban”: a családban, a munkában, a helyi közösség­ben stb. Kötelességük az volt és az marad, hogy egyre mélyrehatób­ban átitassák ezeket a területeket Krisztus Leikével. így közreműköd­nek a világ megszentelésében és Isten Országa megvalósításában. Arra is hivatva vannak, hogy tanúskodjanak az Örömhírről, és hogy párbe­szédbe lépjenek minden emberrel. Egyes hívek felveszik a papszentelés szentségét; ez sajátos mél­tóságot közöl velük, és arra képesíti, hogy a közösséget összegyűjtsék a Pásztor Krisztus nevében, az Igével és a szentségekkel táplálják, és megtartsák az egységben. Más keresztények arra vannak hivatva, hogy gyökeres módon tanúskodjanak Isten szeretetéről az evangéliumi tanácsok gyakorlása által a világi intézményekben és a szerzetesi közösségekben. Elhívásunk az életszentségre Mindnyájan hivatva vagyunk arra, hogy szentek legyünk, mint a mennyekben élő Atya, sajátos hivatásunknak megfelelően. Napja­inkban egyre jobban ég az életszentség vágya a hívek szívében, ami­kor megnyílnak Isten hívásának, mely arra szólítja fel őket, hogy Krisz­tusnak éljenek, és a világot átalakítsák. A Lélek egyre világosabban beláttatja velünk, hogy az életszent­séget nem lehetne megvalósítani anélkül, hogy elkötelezzük magun­kat az igazságosság szolgálatára, és hogy közösséget vállaljunk a szegé­nyekkel és az elnyomottakkal. A világiak életszentségmodelljének be kell építenie önmagába a társadalmi dimenziót: azt, hogy a világot át­alakítsuk Isten tervei szerint. (Az 1987. októberi szinódusi ülés üzenetéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents