A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
185 pogány hitükhöz, babonáikhoz, a bosszúállás törvényéhez, amely minden esetben a becsület megvédésére kötelez. A több évszázados török elnyomás nagy mértékben hozzájárult a szellemi elmaradottsághoz; az írástudatlanok számaránya a legmagasabb volt egész Európában — 1938-ban a lakosságnak jóval több mint fele volt analfabéta —, az országban nem működött egyetem. Ugyancsak az előbb említett felmérés szerint 1939-ben a katolikus egyháznak két főegyházmegyéje, három egyházmegyéje, 123 plébániája volt. A 124 ezer hívő lelkipásztori ellátásáról 41 bennszülött és 62 idegen származású pap gondoskodott. A shkoderi szemináriumban 65 papnövendék tanult, ezen kívül 15 középiskola, ipari és általános iskola, valamint 13 árvaház tartozott a katolikus egyház vezetése alá. Albánia kulturális élete a két világháború közötti időszakban jórészt a katolikus egyház oktató tevékenységéből merített. A szerzetesnők pedig nagy szerepet játszottak elsősorban a kórházi ápolásban. A háború után hatalomra került kommunista párt hamarosan megkezdi vallásüldöző politikáját. Egyházellenes hadjáratának három korszakát különböztethetjük meg. (1) Az 1944-től 1951-ig terjedő időszakban a kormány célul tűzi ki az egyházak és a vallási közösségek államosítását; a hívekkel szemben a megfélemlítés eszközét alkalmazza. (2) 1949 és 1967 között az állam fokozatosan kiterjeszti hatalmát az egyházak fölött, előkészítve (3) a végső, 1967-es csapást, mikor betiltanak minden vallást. (Folytatjuk.) Várszegi József ALLELUJA Húsvét van, hallgatom a harangok dalát. Ébredjetek . . . Alleluja . . . Feltámadás, szűrődik áldón, vétkeim rácsain át, lehajtott fejemre az égi vigasztalás. A tudást a könyvek tartalmazzák; a hit viszont Isten népében él.
