A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
156 delkezése értelmében, katekizálás előzi meg (kisdedkeresztelés esetében követi), melynek célja az, hogy az Isten üdvözítő misztériumára fogékony embert felkészítse a világos és jól tagolt hitvallásra: „Hiszel-e Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében?” „Hiszek.” „Hiszel-e Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki Szűz Máriától született, kínhalált szenvedett, akit eltemettek, de föltámadt a halálból, és ül az Atyának jobbján?” „Hiszek.” „Hiszel-e a Szentlélekben, hiszed-e a katolikus Anya- szentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a testnek föltámadását és az örök életet?” „Hiszem.” Minden ellenkező látszat ellenére a Szentháromság nem valami elvont, az élettől idegen teolo- gizálás, hanem a keresztény élet veleje. Szent Pál ennek a szentháromságos életnek a hitben megtapasztalható dinamizmusát tálja fel. Amikor belső hullámzást, küszködést, vajúdást tapasztalunk, amikor Isten után kiáltozunk (akár örömmel, akár csüggedt kereséssel), akkor a bennünk lakó Szentlélek sugallja belső történésünket és kiáltásunkat: „Istenem! Atyám!” A Szentlélek ugyanazt a gyermeki megszólítást adja ajkunkra, amelyet az arámul beszélő Jézussal is mondatott: „Abba! Édesapa!” Az a belső indítás, amelyet erre a jézusi imádkozásra érzünk, bizonyítja, hogy életközösségben vagyunk a Szentháromsággal: az istengyermekség Lelke lakik és működik bennünk, testvérei és örököstársai vagyunk Krisztusnak, a Fiúnak, gyermekei és örökösei vagyunk Istennek, az Atyának. Lényeges dimenziója ennek a szentháromságos életnek a Krisztus földi egzisztenciájába bekapcsolódó közösség: most közösséget vállalunk az ő fáradozásaival, szenvedéseivel, önmaga kiüresítésével, hogy majd közösségben legyünk az ő dicsőségével, kifogyhatatlan örömével, istenfiúi teljességével is. N. F. Világi elnök: - Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária és Isten szentjei jelenlétében Isten és az Egyház színe előtt Vezetőségi tagok: — ígérem és fogadom, hogy az Egyházközségemtől és Egyesületemtől rám bízott feladatot híven betöltőm. ígérem és fogadom, hogy mindig az evangélium szellemében az Egyház tanítása szerint, püspökeimmel egyetértésben dolgozom az egyházközség érdekében. ígérem és fogadom, hogy mind szavammal, mind tettemmel Egyházam és magyar egyházközségem ügyeit és érdekeit igyekszem előmozdítani. Erre a megajánlásra és az ígéret megtartására bizalommal és alázattal kérem Isten kegyelmét. Amen. (A montreali magyar templom egyházközségi tanácstagjainak fogadalomtételi szövege.)