A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
10 Az számukra nem okoz nagy gondot, hogy a betegség „ártatlanokat” is fenyeget, hogy Isten — e meggondolás szerint — egyes bűnösöket kegyetlenül megbüntet, másokat — esetleg sokkal elvetemültebbe- ket - futni hagy. Mint ahogy elfeledkeznek arról a válaszról, amit Jézus a tanítványoknak ad, mikor azok tudakolják egy betegről Jézus véleményét, az illető vétkezett-e, vagy szülei vétkének büntetését szenvedi. Jézus válasza szerint az ő tanítványainak nem ezzel kell törődniük, hanem hogy a szerencsétlenen miként is nyilvánulhat meg Isten dicsősége, esetleg pont az általuk megnyilvánuló isteni irgalom útján. Az ószövetségi nép tudatában összekeveredett és összekapcsolódott a betegség, a baj és a vallási tisztátalanság, az emberi tisztánlátás és az isteni szeretet, irgalom határa. A leprást nemcsak egészségvédelmi szempontból különítették el: akit kizártak Isten választott népének gyülekezetéből, azt Jahve családi közösségéből vagyis az üdvösségből is kizárták. Es ezt azért tették, mert hitték, hogy a betegség az élet Urának már meghozott ítéletét jelenti. A felmentő ítélet pedig a gyógyulás. Ezért lelkendeznek Isten irgalmának a megnyilvánulásán, mikor Jézus meggyógyítja a leprást, s azt visszafogadják a választott nép közösségének teljességébe. Es ezért bot- ránkoznak Jézuson az írástudók, mikor a mai evangéliumban olvasottak után a Márk szerinti evangéliumban olvassuk, hogy Jézus megbocsátja a béna bűnét, de annak nem gyógyul meg a bénasága. Akik lélekben és igazságban imádják Istent, azok Jézus keresztjében sem Isten büntetését tartják a megfontosabbnak, hanem az irgalom diadalmas kiáradását, Isten ragyogó dicsőségét minden teremt- ményi sötétség közepette. A már az ószövetségben ott rejtőző határtalan isteni irgalomnak a leleplezését. A kereszt fája hasonlatos a fadarabhoz, melyet Mózes a Marának nevezett hely keserű vizébe vetett, s attól a víz ihatóvá vált. A keresztényeknek ezt az „újszövetségi fadarabot kell belevetnie a világ mindenféle keserűségébe”, mert Jézustól erre kapott megbízást, s nem annak megmagyarázására, hogy „Isten miért is keserít meg bizonyos vizeket”. (Sajgó Szabolcs)