A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
559 volna annak a felfedezésnek, mely bizonyos mértékig választ ad arra, hogy a gének hogyan adják tovább az örökletes tulajdonságokat az egyik generációtól a másikig? Az említett évben két fiatal tudós az angliai Cambridge-ben felfedezte a DNS (dezoxiri- bonukleinsav) molekulaszerkezetét. A gének a DNS-molekulákból épülnek fel. James Watson és Francis Crick megépítették a DNS-molekula modelljét, melyben két hosz- szú párhuzamos spirális lánc fut körbe mint valami furcsa csigalépcsőn. Mindkét spirális lánc külön-külön tartalmazza az egész genetikus üzenetet. Amint a sejt osztódik, az egyik spirális lánc az egyik, a másik spirális lánc a másik sejtbe kerül. Ezért tartja meg osztódáskor mindegyik ú- jonnan keletkezett sejt teljes genetikus azonosságát. Minden sejtje az élő szervezetnek magában hordozza azt a képességet, hogy reprodukálja magát, kivéve a petesejt és az ondósejt. Ezek ugyanis egyenként a gének teljes számának csak a felét hordozzák. Amint az ondósejt megtermékenyíti a petét, a gének mindegyikből páronként találkoznak, ahogy azt Mendel feltételezte. Természetesen pontos választ nem tudunk adni arra a kérdésre, hogy mit mondott volna Mendel, ha tanúja lett volna a későbbi tudományos felfedezésnek. De mivel keresztény volt és szerzetes, bizonyára hálát adott volna a Teremtőnek műveiért, és a zsoltárossal zengte volna az ő dicséretét: „Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles a világon a Te neved!” (8. zsoltár.) Prokec Antal BÚCSÚ Elhittem érintését bátortalan volt a mosoly ölelését mit vitt és itthagyott az üveg szűrte intés távolba bukott a peronon egy emlék felém ballagott együtt indultunk haza
