A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
557 MÚLT ÉS JELEN Nemesszeghy Ervin A MODERN GENETIKA ATYJA: GREGOR JOHANN MENDEL Ma, amikor a biológiai tudományok óriási fejlődésben vannak, amikor a génmanipuláció (genetical engineering) félelmetes perspektívákat és komoly erkölcsi problémákat vet fel, sokan bizonyára nem gondolnak arra, hogy az egész modem genetika atyja egy egyszerű Ágoston-rendi barát volt. Az ő élettörténete azért is érdekes, mert egyetemi tanulmányai bizonyos értelemben sikertelenek voltak: többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült megszereznie a tanári diplomát; sem rendtársai, sem a korabeli tudósok nem ismerték fel, hogy Mendel milyen úttörő tudományos munkát végzett a Szent Tamáskolostor veteményeskertjében. Gregor Johann Mendel 1822. július 22-én született Oldlau közelében, Morvaországban, a mai Csehszlovákia területén. Szülei egyszerű parasztgazdálkodók voltak, akik egyetlen fiúgyermeküket nagy anyagi áldozatokkal taníttatták. Huszonegyéves korában Gregor belépett Brünnben (Brnóban) az augusztinusok Szent Tamásról nevezett kolostorába. Pappá szentelése után elöljárói a bécsi egyetemre küldték biológiát tanulni. Vizsgái azonban nem sikerültek, és ezért miután 1853-ban visszatért Brünnbe, tovább tanult, és közben megkezdte híres borsókísérleteit. Mendel nem követte a múlt század biológusainak véleményét, akik egy-egy faj általános jellemzőit vizsgálták csupán a faj egyedeinek utódjaiban. Kiválasztott hét jellemző tulajdonságot; közöttük szerepelt a borsószem színe, alakja, a borsószár hossza. (Hosszú borsószárnak nevezte azt, amely legalább hat lábra nőtt meg, rövidnek pedig, mely legfeljebb másfél lábnyira.) Mendel azt vizsgálta, hogy a kiválasztott jellemző tulajdonságok hogyan öröklődnek, ha két különböző tulajdonságokkal rendelkező borsót termékenyít meg egymással. Ezekből a keresztezésekből származó hibridek utódait is vizsgálta, és statisztikai összefüggéseket állapított meg a jellemző tulajdonságaik
