A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
520 Ács Rózái LEVÉL AZ ABORTUSZRÓL Kedves Zsófikám! Megkaptam szomorú leveledet. Megdöbbentett nehéz helyzeted. Hosszú évek óta ismerlek, sokszor beszélgettünk már baráti módon, annak ellenére, hogy kor szerint én anyád lehetnék. Mindaz, ami veled történik, engemet is érint, és feleleveníti saját múltamat. Megértem a helyzeted, én is voltam fiatal és meggondolatlan. Még húszéves sem voltam, amikor terhes lettem vőlegényemtől, a későbbi férjemtől. Lakásunk nem volt, és a háború utáni helyzet rettenetes körülményei között nem volt módunk családalapításra. De nem akarom csak a körülményeket okolni. Még rendkívül éretlen voltam, lelkileg sem voltam erős ahhoz, hogy vállaljam ezt a terhet, mely nekem akkor elviselhetetlennek tűnt. Hihetetlen zavar uralkodott lelkemben, képzeletem kontrollálatlanul csapongóit, soha nem tapasztalt félelmek hatása alatt álltam. Tanácsot nem mertem kérni, kivéve vőlegényemtől, akinek hite gyenge volt, és hallani sem akart gyermek vállalásáról. Mint fiatal orvos könnyen elintézte, hogy egyik kollégája elvegye a megindult életet. Az operáció után nagyon megkönnyebbültem, és mégis, valami olyan dolog történt, melynek lelki fájdalma elkísér egy életen át. Zsófikám, nagyon kérlek, ne tégy semmi meggondolatlan lépést. A te tested, mint minden egészséges nőé, úgy van teremtve, hogy életet fakasszon, fejlesszen és neveljen. Az abortusz tehát nemcsak a gyermekpalánta elleni kegyetlenség, hanem női mivoltod elleni, természetellenes tett. Azt írod, hogy te nem érzed az abortuszt emberölésnek, mert a megtermékenyített petével nincs emberi, személyes kapcsolatod. Annyiban egyetértek veled, hogy én sem nevezném az abortuszt egyszerűen emberölésnek, főleg a terhesség korai szakaszán, mert akkor még nincs jelen egy kifejlődött, öntudattal rendelkező emberi test. De az tagadhatatlan, hogy ott már megindult egy emberi élet, jól meghatározott adottságokkal, mely kifejlődve öntudattal rendelkezik és személyes kapcsolatokra képes. Talán kétszínűséggel vádolsz, hogy mindenáron le akarlak beszélni annak ellenére, hogy nekem is volt abortuszom. Hidd el, hogy nem akarok rosszat, csak szeretnélek megóvni attól a szinte gyógyít-