A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
51 A brazil nép helyzete az ország egyes területein az Egyház számára különösen nagy kihívást jelent. újulástól elválaszthatatlanul folyt az „evangelizálás": Isten Igéjének intenzív tanulmányozása, ismerete és alkalmazása. A biblikus megújulás kulcsfontosságú volt a pasztorális tervezésben, és az egyházi élet minden szintjén élték. Az igazságosság ügyének előmozdítása. A brazil egyház nagylelkűen felelt meg prófétai hivatásának,és sikeresen törekedett a szegényeké lenni. Kettős a pedagógiai cél: az írástudatlanok nevelése, hogy tudatosítsák méltóságukat Isten előtt és jogaikat az emberek előtt; s ha ez sikerült, segíteni őket szervezett törekvésükben, hogy gyakorolhassák is ezeket a jogaikat. Az apácák ezrei változtattak hagyományos apostolkodásukon és életstílusukon, hogy eleget tudjanak tenni ennek a szükséges és nehéz feladatnak — munkájukat nehéz túlbecsülni. Nagyböjtönként a brazil egyház minden lelki és apostoli energiáját egyetlen szükséghelyzetre irányítja, a bűnbánat és a megtérés jegyében a katolikusok egyetlen célra ajánlják jámborsági és szeretetgyakorlataikat. Ennek az összefogásnak a neve: Campanha da Fraternidade. 1987-ben a kampány az utcagyerekekért van, akik szegény családokban vagy leányanyáktól születtek, akik a társadalom peremén élve veszélyes és aktívan bűnöző bandákba tömörülnek, akiket gátlástalan emberek könnyen manipulálnak és tesznek az alkohol, a kábítószerek, a prostitúció áldozataivá. A brazil egyházért való imádság jelenti az imádságot ezekért a gyerekekért s azokért, akik megmentésükön dolgoznak. Az egyházi élet és struktúrák megújítása. Az egyházi élet megerősítése szempontjából a legnagyobb hatása a zsinat óta a világi szol-
