A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-11-01 / 11. szám

513 Borzasztóan sajnálom hatalmas szellemi magtárát, melyet ma vele együtt eltemetnek. Dehát Jézus sem írt semmit, tanítványai szá­jára kockáztatta üzenetét. A Biblia is rövid, de elég, mert minden,ami fontos, benne foglaltatik. Szókratész, Szent Gellért, Szent Ferenc, Belon Gellért hagyatéka is a szívünkben maradt. Ott, ahova került, ahol az igaz, jó, szép fénykörei villódzanak, megtalálta, amit itt előízében keresett. Belon Gellért püspök, őrizzük tanításodat és emlékedet, nyu­godjál békében! Vlossák Rudolf MÁRIA NÉPE VAGYUNK Szent István óta él a mindenkori magyarok lelkében a Mária- tisztelet. Valóságos segítségének a megtapasztalásán alapul a Mária- kultusz otthon, a Kárpát-medencében és kinn a nagyvilágban, szét­szórtságunkban egyaránt. Régi Mária-szobor Zalaszántóiól (Veszprém megye) Szent Istvánnak komoly gondját képezte, hogy Krisztus anyjának tisztelete a magyar ke­reszténység egyik fontos, élő jel­lemzője legyen. Alapításai — mint a székesfehérvári bazilika, a kalocsai, a váci, a győri székes- egyház — Nagyboldogasszony tiszteletére emeltettek. Kolosto­rok, egyházközségek sora viseli Mária nevét, és élvezi az ő meny- nyei pártfogását. Nagyboldogasszony a ma­gyar egyházi évnek kiemelkedő ünnepe. Első szent királyunk is mindig megülte. Országát a Szűz­anya örökségének érezte, vallotta. Halála óráján ezért egész népét és királyságát neki ajánlja. Kirá­lyaink Máriát mennyei édesany­juknak és oltalmazó királynéjuk­nak tekintették. Ennek a felajánlásnak, a Mária pártfogásában való bizakodás­nak a szelleme átjárja ezeréves kereszténységünket. Nagyjaink példá-

Next

/
Thumbnails
Contents