A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-11-01 / 11. szám

511

Prokopp Péter

BELON GELLERT PÜSPÖK

(Elhangzott 1987. június 4-én Rómában, a Szent Péter bazilika magyar kápolnájában)

Csak a nevét vésik majd a márványra, esetleg két évszámot, vagy hogy élt 76 évet. Nem sorolom föl én sem iskoláit, tartózkodási és működési helyeit, kinevezéseinek dátumait, melyek csak evilági kü- lönböztetésekre valók. Odaát már úgysem számítanak. Beteg tüdejének utolsó sóhajával kilépett a mérhető kategóriákból. De nemcsak az öröklét miatt vált időtlenné, foszlanak le róla felsorolásaink - Belon Gellért életében is fogalom volt.

Hadd idézzem ide első megkapó élményem. Kalocsán a teológián történelmet tanítván a Nagy Konstantin-fej illusztrációját tette a táblára, amelynek eredetije a Capitolium múzeum udvarán nehezedik elénk, amelyiknek hatalmas, végtelenre karikásodó szemgolyója az evilágiság fölött eléje terülő Isten-országát akaija bekanalazni. Az egyetlen tanárom, aki nem adathalmazszerűen, hanem a korok leikénél fogva ragadta meg az eseményeket, hosszú ujjaival prelegált a változásról, mely a milói Vénusztól a bizánci Madonnákig és a Pantokrá- torokig vezetett.

Főcelebráns a gyászmisén: Kada Lajos érsek Celebránsok: Prokopp Péter festőművész, Molnár István (Calgary, Kanada) magyar plébánosa, valamint a Pápai Magyar Intézet lakói