A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-11-01 / 11. szám

507 9. „Vén”, legidősebb”; ebből származik a német, az an­gol, a francia, az olasz... szó a „pap”-ra; a keresztény egyházköz­ségek elöljáróinak neve kezdetben (lásd pl. Csel 11,30-at). 10. (Született és meg nem született) borjak, juhok, kecs­kék, bárányok bőre, amelyet különleges kezelésnek vetettek alá, hogy így igen tartós, írásra alkalmas anyag keletkezzen. B. S. SZENT MÁRTON A lovagkor Szent Márton tours-i püspököt (316-397) teljesen a magáé­nak érezte, hiszen katona volt, mielőtt a seregek Urának hívását meghallotta volna. Elbocsátási kérelmét a császár gyávaságnak bélyegezte. Legendája sze­rint így válaszolt neki: „Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hit­nek, hát holnap majd védtelenül oda- állok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen!” így is tör­tént. Márton katekumen, vagyis hit- újonc volt, amikor legendájának leg­emlékezetesebb mozzanata szerint tél­időben lován Amiens felé haladva fél­meztelen koldussal találkozott. Meg­esett rajta a szíve, és köpenyét kardjá­val kettévágva felét a koldusra borítot­ta, aki a legenda szerint maga Krisztus volt. A köpeny másik felét a Merovin- gok nemzeti ereklyeként őrzik. „Szent Mártonnak az ő kápáját - írja az Ér­sekújvári kódex —, miként mondja bölcs nevű János mester, szokták a Franciái királyok hadba viselniLatin cappa nevétől származik őrzési helyé­nek capella, őreinek pedig capellanus neve. Innen végső fokon a magyar ká­polna, káplán szó is. A nagy jelenet egy magyar szó­TOURS-I PÜSPÖK lást is szült, amelyet nyilván a nép aj­káról lesett el Gárdony Géza. Az a ha­talmas harmadik c. regényében írja: „és az a negyedik gyermek is meg fog­ja érteni, hogy csak Szent Márton pa­lástját viseli." Ez a negyedik gyermek nem attól az apától származott, mint három bátyja, mégis az ő családnevü­ket viseli. Itt Márton a gyermek szár­mazásának körülményeit takarja el pa­lástjával, vagyis irgalmas szivével, nagy­lelkűségével. A Szent Márton által alapított Marmoutier bencés apátságban kelet­kezett legenda szerint Márton hun, il­letőleg magyar királyok sarjadéka volt, sőt egyenesen magyar király. A legújabb kutatások kétségtelenül tisztázták, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis a magyar Szombathely. Márton tiszteletét maga Szent István is felkarolta, amikor zászlóira éppen a hadverő Márton képét festette. Álmában látva a besenyők támadását, így kiáltott föl: „Távozzatok, mert az Ur védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelő­jét pusztítsátok!” Nem csoda, ha Szent Márton Szűz Mária után az ország pat- rónusa lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromna­pos előkészülettel is hangsúlyozta.

Next

/
Thumbnails
Contents