A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-10-01 / 10. szám

I

462

segítsék a fiatalságot, és egyházunk szellemében vezessék őket. Nem szabad attól félniök, hogy igényesek legyenek a fiatalokkal szemben, mert ez tudja őket az egyházban megtartani, és ezzel lesznek az egyház igazi, építő tagjai.

— Érsek úr beiktatási homíliájában szólt a párbeszéd, a dialógus problémájáról is. A pluralista társadalomban, más világnézetű vagy ateista emberek között a katolikus hívőknek, nemcsak a hierarchiának, az állandó dialógus helyzetében kell betölteniök hivatásukat. Persze a párbeszédnek megvannak a feltételei mindkét részről. Nem a legfelsőbb szinten, hanem a kisvárosokban, vidéken lehetséges-e a párbeszéd például az állami képviselők és papok, hívők között? Például konkréten a hitoktatás vagy az ifjúsági lelkipásztorkodás területén? Az állam is várja az egyház segítségét az etikai kérdések, erkölcsi nevelés területén, a közerkölcsök megjavításában. Milyen lehetőségei vannak erre az egyháznak Magyarországon a templomon kívül?

— Korunknak jellegzetes, mondhatnám sajátságos jelensége és igénye a dialógus. A mai feszültségekkel terhes pluralista világban a dialógus nélkülözhetetlen. Mindazokon a területeken, amelyeket említett, az utóbbi években komoly előhaladás történt. Általánosságban azt mondhatom, hogy az állami vezetés megbecsüli, értékeli az egyház tevékenységét az etikai értékek oldaláról, és ennek pozitív szerepet tulajdonít a társadalom építésében. Az egyes kérdésekre vonatkozóan a következőket mondhatom: A hitoktatás területén most különösebb problémával nem találkozunk. Itt a szülők közömbössége számunkra a legnagyobb probléma. Az ifjúsági pasztorációt is nyugodt körülmények között végezhetjük, ha az valóban egy házias lelkületű. Itt az jelent problémát, hogy az ifjúságra, mint mindenütt a világon, erősen hat a szekularizált közszellem. A közös társadalmi problémák területén, mint a karitatív tevékenységben, a lelkileg sérültek segítésében megvan az alap a közös tevékenységre is. Amikor azt mondom, hogy a dialógus területén előrehaladunk, nem azt jelenti, hogy minden problémamentes. Egyrészt mindkét oldalról, így az egyháziak oldaláról is vannak olyanok, akik a dialógus alapszellemét nem egészen értik. Továbbá alapvető különbség van az etikai motivációban, hisz a keresztény és a materialista beállítottságban lényegesen eltérő motivációk szerepelnek, így etikai kérdésekben is lényeges eltérések vannak. Mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a dialógus

Közel 500 pap koncelebiált a beiktatáson