A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
454 kért bocsánatot az Atyától: „Atyám, bocsáss meg nekik, hiszen nem tudják, mit tesznek” (Lk 23,34). Jézus Krisztus ezt hirdette, ezt élte, és ezért halt meg. Az Atya ezért támasztotta föl, és tette őt az örök élet forrásává. Jézus történetében is valóra vált az élet törvénye: a legsötétebb reménytelenségből születik a legfényesebb reménycsillag. Az anya, amikor szinte a halál gyötrelmeit szenvedi, életet ad gyermekének. Krisztus, amikor meghalt a kereszten, amikor mindenki azt hitte, hogy vége, új életre támadt. Érdemes tehát az igazságért szenvedni, érdemes mások szolgálatában „elveszíteni” életünket, érdemes becsületesnek lenni, érdemes szeretni, mert a magból, amely meghal, új élet születik. Jézus Krisztus társunk lett a halálban, amikor vállalta az emberi sorsot. Ugyanúgy társaivá fogad életében is, mert megosztja velünk új, örökkétartó, föltámadt életét. Ezt adja nekünk a keresztségben. Isten családjában új, örökkétartó életre születünk, amelyet Krisztus szerzett számunkra. Örülsz-e annak, hogy megkereszteltek megkérdezésed nélkül? Van-e (legalább) egy kis hála a szivedben azok iránt, akik bármilyen módon is közreműködtek abban, hogy megkaptad az istengyermekség ajándékát a keresztségben? Tudod-e, mikor, hol és ki keresztelt meg? Keresztszülőd mennyire (volt) tényleg keresztszülőd? Törekszel-e arra, hogy a keresztelésednek megfelelő legyen az életed? Imádkoztál-e már keresztszüleidért és azért a papért, aki megkeresztelt? Mit értesz te az alatt, hogy „a keresztségben Isten gyermeke lettél? Elfogadod-e, hogy a keresztség látható, szentségi jele által a látható Egyház tagja is lettél, és már tőled is függ, milyen ez a látható közösség? Kedves szülők és keresztszülők! Rátok van bízva a világosság: a hit és a kegyelem fénye, amelyet a gyertyaláng jelképez. Óvjátok gondosan, hogy gyermeketek, akire ma ráragyogott Krisztus fényessége, szüntelenül a világosság fiaként járja az élet útját. Maradjon állhatatos a hitben, és amikor az Úr eljön, elébe járulhasson az összes szenttel együtt a mennyei hazában. (A keresztelés szertartásából)