A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-10-01 / 10. szám

450

Kérem a mi Üdvözítőnket, Jézus Krisztust, akinek drága szenvedése és halála által remélem üdvösségemet, hogy oldozza fel egész életemnek minden bűnét. A római katolikus egyház papjának vallom magam és a Jézus Társasága tagjának, és mindezért a jó Istennek örökké köszönetét mondok. . . ,,In manus tuas, Domine, commendo spi- rito meum (Uram, kezeidbe ajánlom lelkemet).”

Robert Southwell kivégzését az egész ország megdöbbenéssel fogadta. Még halálának évében, 1595-ben hat munkája jelent meg nyomtatásban Londonban, és a következő négy évben (1595-1599) még hat kiadás, három próza- és három verseskötet. Southwell mindössze 33 éves volt, mikor vértanúhalált halt. XI. Pius pápa 1929. december 15-én boldoggá avatta.

Befejezésül álljon itt egyik versének részlete az álomról:

Sleep, Death’ ally, oblivion of tears,

Silence of passions, balm of angry sore,

Suspense of loves, security of fears,

Wrath’s lenity, heart’s ease, storm’s calmest shore: Sense’s and soul’s reprieval from all cumbers Benumbing sense of ill with quiet slumbers.

(Álom, a halál szövetségese, könnyek feledése, Szenvedélyek csendje, haragos sebek balzsama, Szerelmek kétsége, félelmektől biztonság,

Harag szelíd ülése, szívnek könnyebbülése, viharnak

legcsendesebb partja:

Az érzékek és a lélek szabadulása minden bajtól A betegség érzésének elzsibbadása nyugodt alvással.)

PROHÁSZKA SZÁMOMRA .. .

olyan példakép, akiből élni lehet. Ha a naplójából pár oldalt elolvasok, az helyrebillent, megtisztítja a látásomat, fölemel a lángolóbb szeretethez. Nagyon mély, őszinte, szinte túlérzékeny lélek, akit kétségbe ejtett néha a magyar hitbeli laposság és tunyaság.

aki már akkor érezte azokat a nagy korproblémákat, amelyek most mutatkoznak meg nyilvánvalóan, s aki kemény, hősies, nagylelkű életmódjával szinte szét akarta magát osztani, csak hogy ébressze az országot.

(Egy mai magyarországi kispap vallomása)