A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-09-01 / 9. szám

430

N.F.

FELSZABADÍTÁSTEOLÓGIA ÉS LELKIPÁSZTORKODÁS LATIN-AMERIKÁBAN

A világ (főleg a keresztény világ) közvéleménye a legutóbbi években sokat foglalkozott az ún. „felszabadításteológiával”, amely kb. 1960 óta Latin-Amerikában sokféle változatban él és fejlődik. A nyolcvanas években maga a Szentszék, pontosabban a Hittani Kongregáció két terjedelmesebb dokumentumot szentelt kifejezetten ennek a kérdésnek (Libertatis nuntius, 1984. VIII. 3, és Libertatis conscientia, 1986.III.22). Maga a felszabadításteológia ugyanúgy, mint az említett két instrukció, meglehetősen összetett témakört alkotnak, és ezért meg sem próbáltuk, hogy rövid, egyszerű ismertetést adjunk róluk lapunk hasábjain.

Fortaleza (Brazília) érseke, Lorscheider bíboros 1986 novemberében Róma közelében a legfőbb szerzeteselöljárók egyesületének előadást tartott a címben jelzett témáról. Ez az előadás sok olyan gondolatot tartalmaz, amely az egész problémakör pozitív oldalait világítja meg, és a lelkipásztorkodásra (valószínűleg bárhol a világon) ter- mékenyítőleg hat. Lorscheider bíborosétól eltérő felfogások is vannak a felszabadításteológiával kapcsolatban; de amit mond, annak egy ház építő szándéka és ereje nyilvánvaló.

A római instrukciók kulcsszava

„Az igazság szabaddá tesz titeket.” (Vö. Jn 8,32.) Az embernek és az ember szabadságának igazsága megmutatkozik teremtésének és megváltásának fényében, a teremtő és üdvözítő Isten fényében. Ez a két misztérium egyesül a megtestesült Igének, a világ Üdvözítőjének misztériumában. Ebben keresi az Egyház az emberre és az ember szabadságára vonatkozó igazságot.

Lorscheider bíboros mindenekelőtt rámutat néhány alapvető mai törekvésre, amely aggodalmas gondként a Szentszék tanításának hátterét alkotja: az egyetlen abszolút Úrról megfeledkező szabadság (az ateisták, akik Istenben elidegenülést látnak); a kizárólag evilági szabadság (vele szemben a kereszténység az emberiét bűnös gyökerét és az üdvösséges felszabadulást hangsúlyozza); az erőszakos osztályharcnak mint a történelem szerkezeti alaptörvényének elmélete (ezzel szemben a húsvéti misztériumot kell hangsúlyozni: a teljes értelmű, gyökeres felszabadulást Krisztus halála és feltámadása valósította meg); az erőszak szándékos és szisztematikus alkalmazása a felszabadítás eléréséhez (ezzel szemben a keresztény társadalmi erkölcs