A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-01 / 9. szám
415 V/z/ és mozgó táborozás volt egyszerre; kezdésnek a legnehezebb kollektív vállalkozás kinn a szabad természetben. Kralovántól Komáromig több mint 200 (majdnem 300) km-t foglalt magában. A parancsnokságot a Regnum-beli Izsóf Alajos látta el; az élelmezési vezető dr. Marczell Mihály volt, a pénzügyi felelős Jandik József, az orvos Dr. Csongor György. A három táborozó csapatot dr. Tóth Tihamér, dr. Sík Sándor és a bencés Karle Sándor vezette. Egyik-másik igazán nagy név lett a 20. század magyar történelmében . . . 105-ös létszámának zömét a Regnum (4 tutaj) és a piarista gimnázium csapata (1 tutaj — tutajonként 16-18 cserkésszel) adta. Ezenkívül 11 városból 1-2, Komáromból egy őrsnyi, összesen 18 résztvevő. A részvevők zöme tehát budapesti; de voltak Marosvásárhelyről, Szegedről, Kolozsvárról, Pozsonyból, Komáromból stb. is. Egy táborozó költsége 55 arany korona volt. A tábor 17 napig, július 4-től 21-ig tartott (első napon kirándulás Árvaváraljára); az indulás 5-én történt. 6 nagy, kettős tutaj tartozott a „flottillába''. A kettős szó alatt azt kell érteni, hogy 2—2, kb. 9—10 méter hosszú tutaj, a szélesebb részével (szegzéssel, faháncsokkal) egymáshoz rögzítve jelentett egy-egy tutajt. Középen egy aránylag nagyobb szabad hely alakult: itt volt a gyülekező, zászlóárboc (az első „parancstáblával "), a kiszálló hidacska helye és egy 2x2 méteres nagyságú, 40-50 cm magas, felülről nyitott négyszögletű láda, kb. 30 cm magasságig homokkal töltve. Ez volt a főzőhely, persze csak a legegyszerűbb tűzhelyet készítve föléje, a három- vagy négyágú bottűzhelyet, a láncon a tűz (homok) felett lógó bográccsal (bográcsokkal). Az első magyar szakácsok ezért csak a legegyszerűbb ételek főzésére vállalkozhattak: gulyás, pörköltek, paprikáskrumpli, levesek, egyszerűbb főzelékek stb. Ezért is lettek azok cserkészberkekben olyan népszerűek. Az elülső tutaj felett kb. 6—7 méternyi hosszú, embermagas, elöl-hátul nyitott fatető (házformájú), alatta nyersfa asztalok és padok: ez volt az „ebédlő” — beszélgetésre, éneklésre is alkalmas hely. — A hátsó tutaj hasonló területén, csak a gyülekezőhely (közép) felé nyitott, hátul zárt, hasonló magas és nagy, csak szalmával ellátott faházikó: a „hálószoba". Középen szabad járás, szalma kétoldalon, ezt lepedőkkel leterítették, s kész volt a fekvőhely. A tutaj elülső és hátsó végében egy-egy kalyiba, az állandóan ott tartózkodó két kormányosnak (derék, absztinenciát fogadó „tót atyafiak", tapasztalt. A vági tutaját egyik szlovák kormányosa
