A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7. szám
322 Tény, hogy nincs határa annak, amit az álom és az ima együttesen el tud érni. Bámulatra méltó eredményeket láttam sok területen: pl. megtalálni az igazi élettársat vagy a megfelelő munkát, rátalálni az ideális házra, a gyermekeket megfelelően nevelni; vagy fölépíteni egy üzletet. Az Olivettik története kötötte le néhány évvel ezelőtt a figyelmemet, amikor az ő csodálatosan szép írógép- és irodafelszerelés-gyá- rát látogattam meg Ivreában, Eszaknyugat-Olaszország Alpokkal körülzárt Cavanese területén. Ott láttam magam előtt 54 kát. hold parkírozott területet, a közelben a munkások számára egy kórházat, az alkalmazottaknak egy könyvtárat s pasztellszínű lakóházak sorát. Ez a gyár éppen úgy nevezetes a munkásoknak adott juttatásairól, mint felvilágosult szociális programjairól, valamint nemzetközi sikereiről. Elámulva hallottam, hogy mindez egy álom következménye . .. Evekkel ezelőtt egy őszi napon egy fiatal olasz látogató állt Hartfordban (Connecticut) az Underwood gyár udvarán, és merően bámulta a vöröstéglás épületet. A fiatalembert látva egy arra menő csodálkozhatott volna az önmagáról megfeledkező magatartáson, hiszen azok a zegzugos épületek nem voltak rendkívüliek: úgy néztek ki, mint sokezer más gyárépület New Englandban. Adriano Olivetti számára azonban az öreg épületek egy életre szóló álmot jelentettek. Abban az időben az UNDERWOOD az írógépeken a legjobb nevet képviselte. Eljön a nap, amikor ő is hasonló vállalat tulajdonosa lesz — fogadta meg — és az OLIVETTI név hasonlóan a jó minőséget hirdeti majd. Az épületeket elméjébe és szívébe vésve kialakította magában azt a képet, amire összpontosította imáját. Harmincnégy év múlva Adriano visszatért az Egyesült Államokba mint az Ing. C. Olivetti and Co. vállalat elnöke. Es telefonált egy munkatársának Olaszországba, hogy közölje vele a jó hírt:,, Éppen most vásároltam meg valamit . . ." Érzelmeitől elcsuklott a hangja. „Éppen most vásároltam meg az Underwood Vállalatot.” Nyolcmillió hétszázezer dollár gazdát cserélt. Azzal, hogy a márkás amerikai vállalatot megszerezte, Adriano Olivetti a harmincnégy éves álmát látta megvalósulva. Vannak, akik nem bíznak az álmok megvalósításáért mondott imában, mert bizonytalan kimenetelű dolognak tartják az anyagi szükségletekért mondott imát, mint pl. a kenyérért, a ruháért, egy jó halfogásért vagy a jó parkolóhelyért mondottat. Méltán meg is kérdezik: „Nincs abban veszély, hogy Istent és szellemi hatalmát önző célokra próbáljuk használni7'
