A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7. szám
306 MÚLT ÉS JELEN Kőmíves János „ELMENVÉN AZ EGÉSZ VILÁGRA . . II. János Pál pápa Nyugat-Németországban Megszokott a gondolat, hogy Krisztus küldi tanítványait, vigyék örömhírét az egész világra. A misszió minden megkeresztelt ember feladata, életmódjával mindegyikünk hirdeti vagy blamálja a Jóhírt. Egészen sajátos péteri feladat azonban megerősíteni a testvéreket a hitben. Korábban a pápák éneiklikákkal, ritkán ex cathedra döntésekkel tanítottak — Rómából. Sőt, a pápai állam „trianonizálása” (1870) óta tiltakozásként önkéntes „vatikáni fogságba” vonultak visz- sza. Ezt a fogságot először XII. Pius törte meg, amikor a háború alatt az amerikai Liberatorok szórták bombáikat „urbi et orbi”, s a pápa Róma utcáin vigasztalta a Város népét, a továbbiakban pedig bomba- hárítónak bizonyult. XXIII. János első „külföldi” útja Róma börtöneibe vezetett. VI. Pál aztán már nyakába vette a világot: a Szentföld, Amerika . . . II. János Pál pápa eddig 65 országba került egészen emberközelbe. Második útja az NSZK-ba 1987. április 30.és május 4.között zajlott le. A Szentatya ezúttal 100 órát töltött itt,és 9 várost látogatott meg. Elképesztően hangzik, hogy a világjáró pápa útjait órákban mérik. A szervezők tudják, hogy miért; a nép meg azt kérdezi: mikor étkezik és alszik a pápa? Prédikációiban a Szentatya lelkipásztori témákat érintett, de a tömegek előtt hamarosan úgy állt és úgy férkőzött az emberek tudatába,mint a béke hírnöke, mint a teljes élethez való jognak védelmezője. A világ evangelizálására, bátor hitvallásra és tanúságtételre buzdított korszerű és ragyogó német példákra hivatkozva. Hangsúlyozta a katolikus szociális tanítást, és botránynak nevezte a munkanélküliséget. Az ünnepségek két csúcspontja két boldoggá avatás volt: a vértanú Edith Steiné és a hitvalló Rupert Mayer jezsuita atyáé. A kölni boldoggá avatás rövid volt május elsején: „Meghallgatván a Szenttéavatási Kongregáció véleményét, teljesítem a kérést,s jóváhagyom, hogy Isten tiszteletre méltó szolgálóját, a Szent Kereszt