A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7. szám
291 na, nem igazi enyhülés. Szükséges, hogy az ember biztos lehessen az ember felől, a nemzet a nemzet felől." (2) 1986-ban a pápa beszédének tekintélyes részét a szervezett terrorizmus és ellenterrorizmus töltötte ki. Az egyes országokon belüli és a nemzetközi terrorizmus. Félelmetes hálózatba szerveződnek olyan emberek, akik szemrebbenés nélkül gyilkolják le ártatlan emberek tömegeit, gyakran olyan országokban, amelyek az ő problémáiktól idegenek. Teszik ezt azért, hogy a figyelmet magukra vonják, és pánikot keltsenek. A terrorizmust fenntartás nélkül el kell ítélni. Az ENSZ-nek nem kellene tűrnie, hogy tagállamai — az ENSZ- alapokmány elveit és jogszabályait felrúgva — terrorizmusba bonyolódjanak. Az Istenben hívő embereknek — a „Ne ölj!" alapelvhez hűen — élen kell járniuk a terrorizmus minden fajtája elleni küzdelemben. A tisztességes emberek megborzadását főként az időnként itt vagy ott felbukkanó terrorizmus váltja ki. De nem lenne szabad elfeledkeznünk az állandó, intézményesített terrorizmusról sem, amely a titkos rendőrség hálózatára támaszkodik, és embermilliók szabadságát és elemi jogait semmisíti meg. Egyetlen „bűntényük" az, hogy nem zárkóznak fel az uralkodó ideológiához. Általában nem sikerül megvalósítaniuk, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét magukra vonják.
