A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
26 Apa fölkelt és kiment az udvarra. Tudom, hogy fát fog vágni. Ha indulatban van, így vezeti le az izgalmát. Igen . . . már hallom is a súlyos csapásokat. És anya? Még mindig ott áll az ablaknál mozdulatlanul és komolyan, látja a zavart tekintetemet. Lassan hozzám jön, és hüvelykujjával keresztet rajzol a homlokomra. — No, még ez hiányzott! Felugrottam és köszönés nélkül elrohantam hazulról. Jó, hát megnézem, hogyan élnek a pogányok. Mire Tuskóékhoz értem, szinte már egészen lehiggadtam. Hát Tuskóék elég pogányok! Kezdjük el (Folytatjuk.) Tudod-e, kiknek a szimbólumai ezek? (Ha nem, lapozz a 47. oldalra!)
/
