A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
216 MolnáMstván in meg a kereszténységem Tegnap nagy baj történt nálunk. Kati húgomnak volt az eljegyzése, de rögtön fel is bomlott. Fogalmam sem volt, hogy Katica i- lyen . . . ilyen . . . hm . . . erős, igen, ez a jó kifejezés: erős. A dolog így történt. Kékes Ferkó már régen udvarol a húgomnak. Eddig rendben is volna minden, mert Ferkó igazán jó kiállású srác, ezenkívül jól is keres, és rendes ember. És Kati is szerette Ferkót. FÜSTBE MENT Sőt szereti még most is. Hiszen éppen itt a bökkenő. Sokat gondolkozott a húgom, hogy hoz- ELJEGYZÉS zá menjen-e, mert Ferkó vallástalan. Nem hisz. Nem rossz gyerek, de nem hisz. Mindenesetre becsületes, mert ezt nyíltan megmondta, és nem kétszínűsködött Kati előtt. De azért hajlott a jó szóra, és a húgom remélte, hogy majd rendbe hozza a dolgát a jó Istennel. Tudom, sokat imádkozott érte. Éppen azért, mert szerette. Aztán megegyeztek az eljegyzésben. Ferkó akkor már engedékenyebbnek mutatkozott. Lehet, hogy ezúttal számításból. Nem tudom. De az eljegyzési vacsorán kitört a botrány.. Amikor már kellő hangulat volt, és mindenki jól érezte magát, Feri minden teketória nélkül előhúzta zsebéből a két gyűrűt, és azt mondta Katinak:- Tartsd az ujjad! Kati elpirult, de azért odanyujtotta a gyűrűs ujját, és Feri egyszerűen ráhúzta a jegygyűrűt. Aztán odaadta a magáét:- És most Te jegyezz el engem! Most Kati húzta rá a gyűrűt vőlegénye ujjára, és már majdnem kitört az éljenzés, amikor Kati mindent megelőzve hirtelen mozdulattal levette a nyakáról a Mária-érmes aranyláncot, és Feri nyakára kapcsolta. Az egész jelenet annyira egyszerű és közvetlen volt, hogy mindenki kedves megütközéssel figyelte, és Ferit is váratlanul érte a dolog. Kissé elkomolyodott, és azt modta:- A te kedvedért, Kati szívesen viselem, de ... de meg kell mondanom, hogy .. . hogy templomi esküvőt nem tervezek. Feri ebben is becsületes volt, mint minden dolgában, de szüleim és a vendégek megdöbbenve néztek a fiatalokra. Kati egészen elsápadt. Először nagy-nagy szomorúság tükröződött az arcán, aztán
