A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
176 zdrólagos birtokosa lett, arra szólította fel a katolikus püspöki kart, hogy hivatalos nyilatkozatban ismerje el az új rendszert. A püspökkari konferencia ezt a kérdést azzal az indoklással utasította vissza, hogy a katolikus egyház nem kötelezheti el magát semmilyen politikai rendszer mellett sem. Az állami szervek ezután az egyház megosztására törekedtek. 1949 nyarán az irányításukkal működő állami katolikus akció létrehozását szorgalmazták. Az ország összes egyházmegyéjét egy-egy kormánybiztos felügyelete alá helyezték. Még előzőleg — 1948 tavaszán — minden katolikus iskolát államosítottak, megszüntették a katolikus kollégiumokat, az oktatási rendszerben kizárólag a marxista-leninista világnézet terjesztésének biztosítottak helyet. Beran prágai érseket 1948. jún. 19-én vették házi őrizetbe, 1951- ben deportálták. Ezzel együtt megkezdődtek a püspökök és a papok ellen — hamis, koholt vádak alapján — indított perek. Az elítélteket lágerekbe, munkatáborokba szállították, embertelen bánásmódban részesítették. 1950-ben az Osservatore Romano által közölt statisztikai adatok szerint mintegy kétezer pap sínylődött börtönben vagy munkatáborban. Az áldozatok között szerpeltek elsősorban azok a papok, akik nem voltak hajlandók csatlakozni az állami katolikus akcióhoz. Az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek vezetőire is hasonló sors várt. 1950-ben kilenc szerzetes-elöljárót ítéltek el — a Vatikán részére történő kémkedés vádjával. Egyiküket halálos ítélettel sújtották. A vallásüldözést kiterjesztették a világi hívekre is. Sokan elvesztették állásukat, hosszú éveket töltöttek börtönben vagy kényszer- munkán. Hamis vallomásokat csikartak ki belőlük, amelyeket a rádióban és a sajtóban is közzétettek. Az állami vezetőség mindent megtett az egyház tekintélyének aláásására. A csehszlovákiai katolikus egyházról összegyűjtött anyagokat feldolgozó könyvében Rabas a legnagyobb teret a jelenlegi helyzetnek szenteli. A harmadik fejezet — számos konkrét példa alapján — részletesen felsorolja mindazokat a korlátozásokat, amelyeket a csehszlovákiai egyháznak el kell szenvednie az állami vezetés részéről. Önmagukért beszélnek már a következő adatok is: az ország tizenhárom egyházmegyéjében mindössze három egyházmegy és püspök és két apostoli adminisztrátor működik. A püspökök, az apostoli adminisztrátorok nem választhatják meg szabadon munkatársaikat. Még Frantiíek TomaSek, Prága bíboros érseke sem jelölhette ki személyes titkárját. Minden esetben az állami egyházügyi hivatal döntését kell elfogadniok a főpásztoroknak. Az állami vezetőség célja, hogy a püs
