A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
134 Vertse Márta GÉNSEBÉSZET: MILYEN MESSZIRE MEHETÜNK? A Vatikáni Rádió cikk ismertetése Ismertetjük Edouard Boné belga jezsuita biológus és antropológus tanulmányát az angol jezsuiták The Month c. folyóirata 1986. novemberi számából. Ed. Boné 1919-ben született. Jelenleg Louvain-la- Neuve-ben (a leuveni katolikus egyetem francia részlegén) kinevezett rendes professzor a természettudományi és teológiai karon; vendégelőadó volt számos más egyetemen. 1975 óta a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Federációjának titkára; a Szentszék állandó delegátusa az Európa Tanács egyetemi problémákkal foglalkozó konferenciáján. Számos tanulmánya jelent meg Teilhard de Chardin tudományos (paleontológiái és antropológiai) munkásságáról, illetve a természettudományok és az etika, teológia határkérdéseiről. Az Európa Tanács 1982. január 26-i, 22-ik parlamenti közgyűlésén megállapították, hogy a közvélemény nyugtalanul kíséri figyelemmel mindazoknak az új tudományos módszereknek az alkalmazását, amelyek a genetikai anyag mesterséges rekombinációjára irányulnak. Azokról a különböző eljárásokról van szó, amelyek géneket vagy géncsoportokat távolítanak el egy sejtből azzal a céllal, hogy egy másik sejtbe vezessék be őket, ahol egyesülnek a már jelen lévő génekkel és a befogadó sejt biokémiai reakcióinak részesévé válnak. Ezek az un. rekombinant DNS-technikák azóta váltak lehetségessé, amióta 1953-ban felfedezték a DNS molekulák szerkezetét. A génsebészeti kutatások eredményeit jelenleg a biotechnológia és az ipar számos területén alkalmazzák, például a termés önmegtermékenyítésében, új organizmusok előállításában, a természetes anyagok gyors és gazdaságos szintézisében. Ezek a módszerek klinikai vagy fajnemesítő szempontokból az emberre is alkalmazhatók azzal a céllal, hogy az egyén és az egész emberi faj tulajdonságain javítsanak, módosítsanak. A génsebészet kezdettől fogva etikai problémákat vetett fel. Többek között felmerült például az a kérdés, hogy szabad-e esetlegesen vagy szándékosan súlyosan mérgező anyagokat előállítani, megengedhető-e a baktériumok vagy káros vírusok ellenőrzés nélküli túlságos elszaporodása. A génsebészeti beavatkozás különösen vitathatóvá válik, amikor az ember genetikai örökségének megváltoztatásáról, módosításáról van szó. Minedezek a bioetikai kérdések nagy visszhangot váltanak ki egyházi körökben. 1980-ban az amerikai egyházak nemzeti tanácsa, az amerikai zsinagóga tanács és az
