A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
88 ház igazságtalanul kimondta felette az ítéletet. Az eretnekség gyanújában halt meg ö, akinek élete nem volt más, mint küzdelem a hazájában bekövetkezett egyházszakadás megszüntetéséért. .. Mary Ward elítélése nélkül — következtet Alessandro Scurani, a megemlékezés jezsuita szerzője — valószínűleg másként alakult volna a katolicizmus története az elmúlt négy évszázadban." A bevezető párhuzamot von még Galileo Galilei és Mary Ward elítélése között, amely ugyanabban a században történt. P. Scurani mindkettőt a római kúria nagy tévedésének tartja. Mary Ward 401 éve, 1585. január 23-án született Yorkban, ősi nemesi család sarjaként, a fájdalmas angliai egyházszakadás és egyházüldözés időszakában. I. Erzsébet királynőnek az 1570-es pápai kiközösítése után a katolikusokra különösen nehéz idők következnek. Felségsértőnek és államellenes összeesküvőnek nyilvánítják és vagyonelkobzással sújtják mindazokat, akik hűségesek maradnak Rómához és a pápához. Stuart Mária lefejezése, 1591 után a helyzet még súlyosbodik. 1602-ben már a teljes katolikus papság száműzetésbe kényszerül. A katolikusok egy része külföldre menekül. De sokan azok közül, akik Angliában maradnak, hajlíthatatlannak bizonyulnak. Vállalják a vagyonelkobzást, a börtönt, sőt sokan a vértanúságot is, de hitüket nem tagadják meg. Mary Ward ebben a légkörben nevelkedik. Családja egyike a katolikus hitet rendületlenül védelmező angol nemesi családoknak. Wardék háza, vállalva a szörnyű kockázatot, állandó menedékhelye az álruhában bújdosó papoknak és üldözött világiaknak. A szülők gyakran cserélik lakhelyüket, a legkisebb vészjelre eltűnnek a családi fészekből. Hogy ne zavarják a gyermek Mary nyugalmát, a vidéken élő nagymama gondjaira bízzák. Nem akármilyen nagymamáról van szó: négy évet töltött börtönben hitéért. Amikor Mary néhány év múlva visszaköltözik a szülői házba, négy új testvérkét talál. A rövid nyugodt időszak után újból zaklatni kezdik a katolikusokat. A tízéves lánykát ezúttal egy ugyancsak hősiesen hitvalló család veszi magához. Amikor 15 éves korában visszamegy szüleihez, már nagy eszmények élnek a lelkében: a hit védelmezője, sőt vértanú szeretne lenni. Húszéves korára határozott, erős jellemű, kellemes külsejű leánnyá érlelődik. Szeretne feltételek nélkül Krisztus nyomába szegődni, de nincsenek pontos elképzelései jövőjéről. 1606-ban hamis útlevéllel elhagyja Angliát, és Saint-Omerben telepszik le. A tízezer lakosú flandriai városkában a jezsuitákhoz fordul tanácsért. P. Keynes fölényesen bánik az angol nemeskisasszony- nyal, kelletlenül hallgatja végig mondókáját, de azért azonnal teljes
