A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

533

tás vagy érdek vezette őket. Elszakadva a központtól, sokszor a maguk erejére hagyatva, talán a legjobb szándékkal és a legjobb törekvéssel, tettek olyan lépéseket, amelyek megítéléséhez még hiányzik a történelmi távlat, hogy teljesen és helyesen fölfoghatnánk jelentőségüket. így aztán könnyen elítéltük őket.

Akik a jelenlegi, engedékenyebb Kínába már el tudtak látogatni, azzal a világjelenséggel találkoztak, amellyel a fiatalság körében mindenütt szembekerülnek: nemcsak egyforma a muzsikájuk és táncuk, hanem egészen szabad és önálló a felfogásuk is. Kínában is komoly érdeklődés van a fiatalok lelkében a komoly erkölcsi és komoly vallásos kérdések iránt. Erre az örvendetes jelenségre kell felfigyelnünk, mikor a jövő felé nézünk, s nem azt kell emlegetnünk, mi volt ott majdnem negyven éven keresztül; annak kell örvendezni, hogy 1984-ben új időszak kezdődött Kínában. Mint szerteszét a világon, a marxista-kommunista államok vezetői keresik a kompromisszumot, a modus vivendit a hívő tömegekkel, Kínában is megtörtént ez a lépés. Hogy milyen szempontok vezetik ezeket a kormányokat,azt úgysem tudjuk eldönteni. Mi annak a pozitív eredménynek örvendezünk, hogy — akkor is, ha okos számításból, akkor is, ha ez most bevált módszer a világpolitikában kitűzött célok elérésére — egy kis enyhülés lehetősége nyílt hívő testvéreink számára hitük gyakorlására. Talán több templomot nyitnak meg, talán a papok szabadon mozoghatnak közöttük, amikor a katakombákból kicsit megint napfényre kerülhetnek.

Mikor 1984. szeptember 24. és 29. között öt ázsiai püspök az ázsiai püspöki konferencia küldetésében látogatást tettek Kínában, s ott nemcsak egyháziakkal, hanem hívőkkel, egyszerű földműves emberekkel is beszélgettek, utána Henry D'Souza érsek, aki Indiából volt ott, így nyilatkozott: Én azt hiszem, Kínában az egyházban él a mélységes vágy közösségbe kerülni az egész Egyházzal. Mindent meg kell tennünk, hogy lehetővé váljon a nehézségek megoldása, ha azok felmerülnek; ezek a nehézségek sajátos történelmi fejlődés eredményei. A mi látogatásunk nagy kihívás: rámutat a lehetőségre, mit tehetnek az ázsiai püspöki konferenciák tagjai kínai püspöktestvérükért, a kínai egyházért.

Koreai látogatása alkalmával a Szentatya egy imában szeretettel emlékezett meg azokról a testvéreinkről, akik Kínában élnek: azon a földön, ahonnan a kereszténység átszármazott Koreába. Imádkozzunk, hogy erősek legyenek a hitben, hogy bizonyságot tehessenek hitük mellett.

Ugyancsak 1984-ben, február 28-án, a taiwani püspökökhöz szólt a Szentatya. Kiemelte, hogy a püspökök szeretnék elvinni az