A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

494

Keresztelő János, prófétához illően, kritikus szemmel nézte az őt körülvevő világot. Vadméz volt az eledele, de szavai ugyancsak nem csepegtek a méztől. Nem jó szemmel nézte Isten ellenségeit, de még kevésbé a képmutatókat, akik Isten barátainak adták ki magukat, ugyanakkor azonban ennek a barátságnak éltető eleme, az önzetlen szeretet hiányzott belőlük. Nagy az űr az első olvasmányban elénk állított ideál és a valóság között. Ahelyett, hogy ezen sajnálkoznánk, kérdezzük meg magunkat: Mennyiben múlott rajtam, vagy múlik rajtam, hogy annyi a meg nem értés, békétlenség, önzés és széthúzás a világban? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor talán megijedünk, és abban találunk menedéket, hogy mi vallásosnak tartjuk magunkat. Templomba járó, Isten parancsai szerint élő, jámbor emberek vagyunk. Mindez jó és szükséges, és nem szabad elhanyagolni; de ezenfelül okvetlenül szükséges az is, hogy megértsük és gyakoroljuk keresztény hivatásunkat, amelyet a mai lecke így foglal össze: Karoljátok fel tehát egymást, amint Krisztus is felkarolt benneteket Isten dicsőségére. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten Jézus Krisztusban magához ölelt bennünket. Mi is mint Krisztus követői öleljük magunkhoz embertársainkat, akik közel vannak és kedvesek — és azokat is, akik eltávolodtak tőlünk, és talán nem is olyan kedvesek. Ez az egymáshoz való közeledésünk, a békesség megteremtése és ápolása legyen a legszebb karácsonyi ajándékunk.

Babos István

December 14 - ADVENT 3. VASÁRNAPJA BÁTORSÁG! NE FÉLJETEK!

A szentmise olvasmányai:

Iz 35,1 -6a.10; Jak 5,7-10; Mt 11,2-11.

Advent első vasárnapjának olvasmányait az ébresztőórához hasonlítottuk, amely a nap kezdetét jelezte. A harmadik vasárnap advent delelőjéhez értünk, és a mai olvasmányok úgy hatnak, mint a trombitaszó a fáradtan menetelő katonáknak. Bármilyen fáradtak is legyenek a hosszú menetelés alatt, a kürtszó felvillanyozza őket, és magukat kihúzva frissebben és feszesebben menetelnek tovább.

Az első olvasmány újra költőien ideális képet tár elénk a messiási időkről, amit az evangélium azzal told meg, hogy mindezek az ígéretek beteljesedtek Jézus Krisztusban. „Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot." A mai modern ember szereti a gyors megoldásokat, és nincsen sok türelme. Nem sze-