A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-10-01 / 10. szám

436 téseit, elgondolásait. Voltaképpen az egész világegyháznak szinte egy kis zsinata ez a háromévenként tartott püspöki szinódus Rómában; a résztvevők összes püspöktársaik képviseletében vannak ott egy-egy országból, s ott van a Szentatya a római kúriával együtt; így tárgyal­nak meg bizonyos fontosabb kérdéseket, amelyek az egész világegy­házat érdeklik, amelyeket a pápa az egész világegyház javára üdvös­ségesnek ítél. Világos látás és határozott cselekvés szükséges az ilyen fontos kérdésekben. Mármost ami a világiakat illeti, a zsinat döntései világosan rámutattak szerepükre, valamint számos lehetőségre és módra, hogy Isten Egyházáért bevessék minden képességüket és lelki­erejüket; a megvalósítástól azonban még messze vagyunk. Pedig az Egyház világosan megmondotta, hogy Isten népe Jézus vezetésével közösen zarándokol az Isten országa felé, az Atya felé, s ezen az úton, a világ evangelizálásában, az emberiség átalakításában mindenkinek szerepe van. Szerepük, azaz joguk és kötelességük a világiaknak is az Egyház nagy programjának megvalósításában. Nemcsak azzal, hogy liturgikus tevékenységet folytatnak, szerepet kapnak a vasárnapi szentmisében, talán már áldoztatnak is, talán néhol prédikálnak, segí­tik előkészíteni az elsőáldozókat vagy a hitjelölteket. Az még csupán a kezdet, hogy besegítenek az Egyház adminisztratív munkájába, fő­leg anyagi ügyeinek intézésébe, annál is inkább, mert ezen a ponton sokszor nagyobb szakértők, mint a hierarchia tagjai, mint a papok. Ezentúl világos látásukkal s őszinte szeretetükkel össze kell fogniok az egész világ javára, Isten országának építésére. Ha Jézus az ő Egyházát tényleg a népek, az egész világ világosságául szánta, ha feladatának jelölte ki, hogy az örömtelen világban örömet, a remény­telen világban reményt élesszen, ezt a munkát elsősorban, hisz ők él­nek a világban, a világi keresztényeknek kell megtenniök. Az egyén szabadságáért, az emberi személy méltóságáért, a keresztény és embe­ri család jogaiért társadalmi és politikai vonalon, főleg az anyagi vi­lág megszenteléséért, az anyagi energiák beállításáért Isten országa ja­vára ők a legfelelősebbek, mert ők benne élnek. Azért kell a hívő vilá­Japán egyik nagy könyvkiadója (Shoga- kan) kiadta Japán történetét 22 kötet­ben. Az egyik kötet - a Tensho-korszak követei - négy japán jezsuita emlékére van szentelve. A négy japán nyolc év európai tartózkodás után tért haza Ja­pánba három katolikus uralkodó köve­teként. Jezsuiták lettek. A kötet elsősor­ban Nakaura Julian atyára összpontosít, aki 1633-ban lett vértanú, a véres és ál­talános keresztényüldözés során. - Fi­gyelemre méltó ez a kötet egy olyan so­rozatban, mely a japán történelem leg­kimagaslóbb alakjait mutatja be, mivel a legtöbb japán történelemkönyv elhall­gatja vagy leértékeli a japán keresztény­ség történetét. - Japán fő vallásai a buddhizmus és a sintoizmus. A kb. 119 milliós lakosságnak kevesebb mint 1%-a katolikus.

Next

/
Thumbnails
Contents