A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
421 b) A megünneplésnek bizonyos stílust kell adni. Nem lehet mindenben a mise szolgai másolása. Az igeliturgiai rész nagyjából azonos lehet a szentmisével. A tapasztalat szerint könnyen elsikkad az imádó, dicsérő és hálaadó ima; erre tehát különös gondot kell fordítani. Arra is ügyelni kell, hogy kellő helyet kapjanak a mozdulatok és a közösségi mozgás; fennáll a veszély, hogy szóáradattal minden mást elnyomjunk; pedig minden magyarázkodásnál jobb az ünnepélyes bevonulás a kereszttel, a Bibliának kijáró tisztelet, az áldozási körmenet szép megszervezése, sőt olykor áldozás helyett csendes, komoly szent- ségimádás. c) A lelkipásztorkodás egészébe az ilyen vasárnapi összejövetelek akkor illeszkednek be jól, ha megfelelő gyakorisággal váltakoznak a vasárnapi plébániai misével. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közösség nem szigetelődik el, hiszen rendszeres kapcsolatban marad a lelkipásztori zóna (megcsappant létszámú) papságával és a hasonló helyzetben lévő többi közösséggel. AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐI FELADATA Az Egyházi Törvénykönyvből 834. kán. — l.§. A megszentelni feladatot az egyház különösképpen a szent liturgia által teljesíti, melyet Jézus Krisztus papi feladata gyakorlásaként fogunk fel, és amelyben az emberek megszentelését érzékelhető jelek jelölik és valósítják meg a nekik megfelelő sajátos módon. A szent liturgiá835. kán. - l.§. A megszentelő! feladatot elsősorban a püspökök gyakorolják, akik főpapok, Isten misztériumainak kiemelkedő kezelői és a rájuk bízott egyházban az egész liturgikus élet irányítói, előmozdítói és őrei. 2. §. Ezt a feladatot gyakorolják a papok is, akik maguk is részesei Krisztus papságának mint annak szolgálattevői a püspök felügyelete alatt, és akiket az istentisztelet végzésére és a nép megszentelésére szentelnek fel. 3. §. A diákonusok az istenban Jézus Krisztus titokzatos teste, tudniillik a Fő és a tagok, Isten teljes értékű, nyilvános tiszteletét gyakorolja. 2.§. Akkor ilyen az istentisztelet, ha az egyház nevében, a törvényesen kijelölt személyek, az egyházi hatóság által jóváhagyott cselekményekkel végzik. tisztelet végzésében a jog előírásai szerint vesznek részt. 4.§. A megszentelő feladatban megvan a maguk része a többi krisztushívőknek is oly módon, hogy a maguk módján tevékenyen részt vesznek a liturgikus cselekményekben, különösen az eucharisztiában; sajátos módon részt vesznek ebben a feladatban a szülők azáltal,hogy keresztény szellemben élik a házasságot, és gyermekeik keresztény neveléséről gondoskodnak. (Folytatás 427. oldalon.)
