A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
408 Rezek Román EGYSZERŰ SZONETT SZŰZ MÁRIÁHOZ Már oly rég csend van, s mégis boldogan - mint halni járó vágyak kerülője — Tenálad, Máija, Mesterem Szülője, bízó lélekkel húzom meg magam. Mezők virágát hoztam, ím, Neked, egy dalt dúdolva teszem most elédbe: Salve Regina. . . Nézz, Anyám, feléje: fogadd a szívem, s nyújtsd áldó kezed. Most kint is sárga lombhullás zizeg; lelkem Nálad virraszt. Ugye hiszed: tiéd vagyok, ó, nyújtsd áldó karod! Ugye akkor is eljössz, ha az ősz ködös felhőin messze-messze nősz, s jászolban Fiadat altatgatod . .. (Rezek Román jeles Teilhard -kutató 1916-ban született Gödöllőn. 1934- ben lépett be a bencés rendbe Pannonhalmán. Magyar-francia szakos tanár lett. 1945-töl párizsi magyar lelkész, lapszerkesztő és kiadó (,Ahogy lehet”). 1965- től a Sao Paoló-i magyar bencés központban élt és dolgozott 1986. május 7-én bekövetkezett haláláig.) Nagy Ferenc A KASSAI VÉRTANÚK A reformáció és a katolikus restauráció zavaros korában adták életüket a hitért. Az utolsó félévezredből hazánkból csak őket avatták hivatalosan boldoggá. A XVI. század végére a protestánsok többségre jutottak Magyarország területén. Érthető, hogy ellenséges szemmel nézték a katolikus egyház ébredését, s a XVII. század elején minden követ megmozgattak, hogy térhódítását megakadályozzák. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1618-ban csatalkozik a protestáns únióhoz, és belép a harminc éves háborúba. Hadjáratában ígéretet tesz, hogy a
