A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
A VALLÁSSZABADSÁG HELYZETE A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Könyvismertetés A helsinki egyezmény aláírásának és Mindszenty bíboros halálának 10. évfordulója az a két mérföldkő, amely a most megjelent terjedelmes dokumentáció összeállításánál irányutatóként szolgált. A mintegy 300 oldalas gyűjteményt a népek és a vallások egymás közötti megértésének szelleme hatja át, s ezzel a Helsinkiben lerögzített elvek megvalósításához kíván hozzájárulni. A vallásszabadság helyzetének kiegyensúlyozott, objektivitásra törekvő elemzésével, valamint a helyzet súlyosságának nyílt és bátor feltárásával Mindszenty bíboros öröksége él tovább a magyar nyelven most első ízben megjelent átfogó összeállítás lapjain. A meghurcolt bíboros halálának 10. évfordulójára küldött pápai áldás eredeti és magyar nyelvű szövege méltó biztatás és egyúttal mottó is a könyvhöz. Az információk szabad áramlásának szellemében most először válik a Magyarországon élő hivő számára lehetővé, hogy anyanyelvén pontos tájékoztatást kapjon arról, hogyan élnek hittestvérei a többi közép-kelet-európal szocialista országban. A rendszeres összehasonlítás a lengyel, cseh, jugoszláv, román, albán és szovjet helyzettel lehetővé teszi a magyar viszonyok reális behatárolását, előnyeink és hátrányaink megfogalmazását. így például annak a ténynek az ismerete, hogy a közvetlenül a szovjet-magyar határon fekvő Beregszászon (Bergegovo) a a kárpát-ukrajnai „túl” aktív görögkatolikusok kétharmadát az ottani pszichiátriai klinikán kényszerkezelésnek vetik alá, riasztó figyelmeztetés, és a magyar helyzet megbecsülésére int. Ugyanakkor az NDK püspöki karának három kitűnő körlevele vagy Meisner bíboros bátor hangú beszéde az idei NDK-beli katolikus ifjúsági kongresszuson, arra utalnak, hogy a magyarországi vallási vezetők erősen leszorított körülmények között tevékenykednek. Ha az NDK-beli püspöki körlevelek konkrétan felsorolják a hívőknek, melyek azok a munkaterületek, amelyeken a katolikus hívők hitbeli okokból nem tevékenykedhetnek, s ha egy másik körlevelükben elismerésüket fejezik ki a fegyveres katonai szolgálatot megtagadó fiatalok bátor kiállásáért, s ha Meisner bíboros a fiatalok előtt a „nem" szót adott összefüggésben a ,,credo”-val azonosnak nevezi, akkor érthetően felmerül a magyar hívőkben is a kívánság, hogy az önmagukkal való azonosság kialakításához főpásztori támogatást kapjanak. S végül a magyarországi „diakóniai teológia" ismertetése a katolikus papok és hivők egyértelmű figyelmeztetése: az „alkalmazott” teológia, amely a szocializmus építésében való részvételre ösztönzi a hívőket, minden vallás és felekezet számára az államilag megkívánt magatartás- normákat tartalmazza. A gyűjtemény nyitottsága a protestáns témák, ill. anyagok kezelésénél különösen megnyilvánul. A forrásmunkák között megtaláljuk többek között a „Glaube in der 2. Welt" kiadó statisztikai- és törvénygyűjteményét (Religionsfreiheit in Osteuropa). A kiadványt az egyes országok egyházmegyei felosztását ábrázoló térképvázlatok s egyéb érdekes dokumentumok egészítik ki. A kiadó, P. Szőke János S.D.B. a külföldön élő magyarok püspökének európai helynöke már több mint egy évtizede vezeti a Kirche in Not/Ostpriester- hilfe katolikus segélyszerv kelet-európai osztályát, s így nagy tapasztalatokkal 43
